Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Vitéz dr. Bessenyei Lajos: Az új érettségi utasítás
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 155 elhagyás által. Ha pedig a jeles vagy jó tanuló véletlenül „elégtelen“ dolgozatot ír és viszont nem készülvén a szóbelire, mivel jó reménységgel volt eddigi múltja alapján e tekintetben jövőjét illetőleg, csak az előértekezleten tudja meg, hogy neki mennyiségtanból is felelnie kell, akkor hogy áll helyt azon feladatnak, mely ugyanezen § utolsóelőtti bekezdésében a mennyiségtan szóbeli vizsgálatának anyagát „a tantervben megszabott tananyag részeinek összefüggő ismeretében és gyakorlati alkalmazásában" szabja meg! De ott van ezenkívül még az a lehetőség is, hogy pl. egy jeles tauuló „elégséges" dolgozatot készít, — mi lesz vele, aki esetleg idáig egész középiskolai pályáján mindig „jeles" volt a mathesísből ? Ezek azonban részletkérdések. A fődolog itt az, amit kellőleg kiemelni alig lehet, hogy a latin és a mathesis azon két tárgy, amelyekből egy tanuló értelmi színvonalát, lelki érettségének a mértékét a legbiztosabban és legkönnyebben meg lehet állapítani. A mathesis kihagyása a szóbeli vizsgálat tárgyai közül éppen ezt a megítélést tenné elég kétségessé és nehézzé, mivel a szóbeli vizsgálat közvetlenségét semmiféle írásbelivel sem lehet pótolni. Éppen azért a mathesis kihagyását a szóbeli vizsgálat tárgyai közül semmiképpen sem lehet helyeselni és ezen újítás ellen telies tisztelettel kell felemelnünk tiltakozó szavunkat, mert ez egyenesen az érettségi vizsgálat színvonalának leszállítását jelenti. Helyes a 20. §-ban a latin nyelvnél azon intézkedés, hogy „a fordítandó szöveg kijelölésekor röviden megvilágítja a tanár a tárgykört, amelyből a tanuló fordítani fog." De ez igazán csak rövid lehet és nem fajulhat a tanuló minden áron való megsegítésévé, vagy megmentésévé. Helyes ugyanezen §-ban a németnél és franciánál azon intézkedés, hogy „a vizsgálat az illető nyelven tartandó meg." A 23. §-nak azon intézkedése, hogy „miniszteri biztos“ kiküldetése esetén, ha szavaznak az osztályzatok megállapításánál, a szaktanárt „kettős'1 szavazat illeti meg", felesleges és nem indokolt: egymagában a szaktanár úgysem alkothat többséget a bizottság többi tagjaival szemben, viszont sem az állam szuverén jogkörét, sem a bizottság többi tagját nem szükséges megbántani azzal, hogy valakit ilyen plurális szavazati joggal kitüntessenek közülök. A 26. §-nak első bekezdésébe bele kell pótlólag venni, hogy a magaviselet! érdemjegyek a VIII. osztály évvégi bizonyítványából veendők át. Helyes e §-nak azon újítása, mely ezentúl „kitüntetéssel érelt"-et is megkülönböztet. A 27. # a kétszer megkísérelt sikertelen javító vizsgálat után is ismétlő érettségi vizsgálatot tesz lehetővé. Ez oly nagy engedmény, amely szintén az érettségi vizsgálat indokolatlan könnyítését jelenti. Ezt a lehetőséget, vagvis az egész érettségi vizsgálat megismételhetését általában attól a feltételtől tennők függővé, hogy az illető tanuló a Vili. osztályt, mint nyilvános tanuló, újra járja (eszerint alakítandó át a 33. § is !); ez esetben év végén újra osztályoznák ugyan, de ez osztályozás
