Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 4. szám - Vitéz dr. Bessenyei Lajos: Új református középiskolai tanterv
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 117 óratervre vonatkozólag meg is állapodtunk. A további munkaprogrammunk az volt, hogy egyes, ezen az értekezleten kijelölt szakelőadók, vállalták a különböző tantárgyaknak az elfogadott óraterv alapján osztályonként való tantervi kidolgozását. Ezen munkálatoknak 1930. évi március hó 1-ig kellett volna hozzám eljutniok. Én aztán egységesítettem volna valamennyit és a kerekformába öntött munkálatot végre közgyűlésünk különböző fórumai elé kívántam volna terjeszteni megtárgyalás és elfogadás végett. Azonban ez év januárjában megkezdődtek a gr. Klebelsber Kunó cikkei a Pesti Naplóban és a lehető legilletékesebb helyről tudtuk meg, hogy a reálgimnázium tanterve gyökeres átalakítás előtt áll. Erre célszerűnek tartottuk valamennyien, akik a mi külön tantervűnkön dolgoztunk, hogy most ismét hagyjuk abba a munkát, várjuk meg, mit hoz a jövendő az állami tanterv terén és majd csak ennek megjelenése után lássunk újra dologhoz. Abban azonban teljesen egyetértek igen tisztelt főszerkesztő barátommal, hogy itt, e hasábokon, legalább vázlatosan közöljük eszmélkedés végett azokat az alapelveket és azt az óratervet, amelyek révén mi a református középiskoláink számára egyéni meggyőződésünk szerint hasznos, életrevaló és mégis tudományos színvonalon maradó új tantervet akartunk készíteni. Lehet, hogy a jövő fejlődése egészen más irányba kényszeríti a munkánkat; azonban az alapelvek között is és az óraterv összeépítésében is vannak olyan momentumok, amiket semmiképpen sem lehet mellőzni, ha a magyar jövőt és a jövendő magyarságát komolyan és lelkűnkből szeretjük. Az óraterv csak keret, csak váz, amit tartalommal ezután akartunk betölteni. De ez az óraterv már jelzi azokat a sarkalatos alapelveket, melyekben az állami tantervtől eltérni kívánok. Legyen szabad ezekre az alapelvekre néhány szóban rámutatni, 1. Mivel református reáliskola nincs, az óraterv csak a református reálgimnázium és a gimnázium óratervével foglalkozik. A négy alsó osztályban e tipus óraterve azonos; a négy felső osztályban a gimnázium görögöt, a reálgimnázium a második modern nyelvet tanítja, de egyébként a két tipus óraterve a felső osztályokban is azonos. E két típust minden intézet megvalósíthatja olyanformán, hogy a felső osztályokban, mint ezelőtt a görög és görögpótló közt, úgy ezentúl a görög és a második modern nyelv között választhatna a növendék. 2. Felfogásom szerint a középiskolák legalsó és legfelső osztályaiban az egyenlő heti óraszám helytelen, ezért én a heti óraszámot a legalsó osztályok felé fokozatosan csökkentettem, ami némelyik tantárgy heti óraszámainak leszállítását eredményezte. A németet pedig ismét csak a harmadik osztályban kezdenénk, mivel az első és a második osztályban egymás után két indogermán nyelv megkezdése az eddigi tapasztalatok szerint igen súlyos, szinte legyőzhetetlen feladat a gyermekeknek. 3. Ez óracsökkentés következményeként az elméleti tananyag is redukálandó, úgyhogy ekképpen a ma tényleg meglevő túlterhelésen is jelentékenyen könnyítünk. Ez kardinális része ennek az óratervnek, amit a ref. tanárság egyetértőleg kíván.
