Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 1. szám - Domby László: A rajz-érdemjegy döntő befolyása a tanulók továbbhaladására
4 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE A rajz-érdem jegy döntő befolyása a tanulók továbbhaladására. A rajz, mint a továbbhaladásra döntő tantárgy, bennünket, mint gimnáziumokat, csak a legújabb középiskolai tantervek kibocsátása óta érdekel. Addig ugyanis a gimnázium rendes tárgyai közt csak a „mértani rajz" szerepelt. (1883. XXX. t.-c. 3. § n.) Az 1899. évi állami és az 1901. évi konventi tanterv szabadkézi rajzolást nem is vesz fel az I. és II. osztályban e tárgy anyagába, csak a III. és IV. osztályban szerepel „sík díszítmények rajzolása és egyszerű színezése fali- és kézi lapminták után.“ Az I. és II. osztályban csak a „tárgyalt idomok és belőlük alakított sík díszítmények rajzolása körzővel és vonalzóval“ van felvéve. Csak a reáliskola rendes tárgyai közt szerepel az „ábrázoló mértan és mértani rajz" mellett a „szabadkézi rajz 1 (u. o. 4. § n. és o.), de itt is csak a III. osztálytól kezdve külön tantárgy a „szabadkézi rajz" heti 2 órán, az I. és II. osztályban a mértani rajz anyaga teljesen azonos a gimnáziuméval. Ezért az 1883. XXX. t.-c. 11. §-ának az a rendelkezése, hogy „ugyanazon iskola egyik osztályából a következő felsőbb osztályába csak azon tanuló léphet, aki az elvégzett osztálybeli rendes tantárgyak mindenikéből, nem számítva ide a szépírást és testgyakorlatot, legalább is elégséges osztályzatot nyert", iskoláinkat nem érdekelte. Némileg módosult a helyzet, legalább is a görögpótlós tanulókra nézve, az 1890. évi XXX. t.-c. meghozatala után, amikor a görög nyelv és irodalom helyett választható tárgyak egyikéül .(2. §) behozatott a „rajz (mértani és szabadkézi elemekkel)" s kimondatott (1. §), hogy „a görög nyelv és irodalom helyett ekkép választott tantárgyak az ezekre jelentkező tanulókra nézve kötelezők s az e tárgyakban való előmenetelük a többi rendes tantárgyakban tanúsított előmenetelökkel egyenlő beszámítás alá esik." Itt nyert először a gimnáziumokban promoveáló jelleget a rajz; de nem szabad elfelednünk, hogy csak azokra a tanulókra nézve, akik a görög nyelv és irodalom helyett annak tanulását maguk választották. Éppen ezért aztán a görögpótló-tanfolyamot választó tanulóknak a rajz technikai része alól való részleges felmentés Pirchala (Magyarországi középiskolák rendje I. 326. 1.) szerint nem is volt adható, legfeljebb abban az esetben, ha a felmentés alapjául szolgáló testi fogyatkozás olyankor kezdődött, amikor a görög nyelv tanulására való áttérés már csak nagy megerőltetéssel volna lehetséges. Az új középiskolai törvény (1924. évi XI. t.-c. 2., 3., 4. §) a rajzot rendes tantárggyá teszi a fiúközépiskoláknak mind a három típusában, a gimnáziumban az I—IV. osztályban heti 2 órán (az V—VIII. osztályban mint rendkívüli tantárgy szerepel 2—2 órán), a reálgimnáziumban az I—IV. osztályban 2—2, az V—VIII. oszlályban 1—1 órán, a reáliskolában mind a nyolc osztályban 2—2 órán. Ugyanennek a törvénynek 9. §-a kimondja, hogy „ugyanannak az iskolának egyik osztályából a következő felsőbb osztályába csak az a tanuló léphet, aki az elvég
