Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 2. szám - Belföldi lapszemle
68 lenni; méltatja érdemük szerint azokat az idegen művészeket, akik nálunk dolgoztak; de nem tömjénez nekik vakul és nem tulajdonít minden nagyobbszabású művészi alkotást az idegeneknek. Ahol a mű eredete kétséges, ott függőben tartja ítéletét és egyelőre szívesebben hiszi, hogy a mi nem bizonyéit idegennek, az magyar alkotás, még ha erős külföldi hatás alatt készült is. Az egészséges szellemű művészettörténeti kutatásnak — a hazafias szemponttól eltekintve — nálunk sem lehet más a célja és iránya, mint egyebütt a világon; t. i. a jellegzetes honi vonások felkutatása. A magyarországi művészeti alkotásokban nemcsak az általános érvényű művészi mértéket kell alkalmazni; hanem meg kell keresnünk azokat a sajátlagos magyar vonásokat, melyek, bármilyen gyérek és szerények, mégis ott lappanganak és melyeket éppen gyér és szerény voltuknál fogva meg kell becsülnünk, fel kell minden áron kutatnunk; mert ezek a mi igazi értékeink, nem pedig azok a műtárgyak, melyeket nagynevű külföldi művészek egy-egy magyarországi maecenásnak jó pénzért csináltak. A művészi alkotás mélyebb értékét nem egy általános, mindenre rákényszerithető kánon szabja meg, hanem az, hogy miként és milyen mértékben érvényesül benne a művész sajátlagos egyénisége és ezen a réven annak a népnek a lelkisége, melynek egy szikráját az a művész szent letéteményként kapta. Ennek a nemzeti szellemnek az elnyomása, még ha egy felsőbb rendű, de idegen szellemű erő hatása alatt történik is, művészetileg is sülyedést jelent az elnyomottra nézve. Minden népnek a saját lelkiségéből kell merítenie, ha nem akar utánzóvá sülyedni. Másoktól lehet tanulni, de nem szabad behódolni, ha nem akarunk szellemi rabszolgákká válni. Az olaszok, kik a fascízmus áldásos hatása alatt hazafiságban és komoly munkában egyaránt jó példával járnak elől, ókori művészettörténeti kutatásaikban ezt a szempontot helyezik előtérbe. A fenséges görög művészet nyomása alatt sablonos utánzó művészetté síilyedt, meg- nyomorodott római művészetben keresik az ős római lelkiségből fakadt eredeti vonásokat és ezekből igyekeznek rekonstruálni a római művészetet, a milyen lehetett volna, ha a maga útjain járhat; ha lépésről- lépésre fejlődhetik, tanul és halad; ha nem fogadja be hirtelen, mohón a fejlett görög művészet gazdag formakészletét, melyet teljesen megemészteni, magáévá tenni sohasem tudott. A mi hazai művészettörténeti kutatásunk szelleme is ilyen irányban indult meg. Nekünk is meg kell keresnünk műemlékeinkben a sajátlagos magyar vonásokat és meg kell konstruálnunk a magyar művészi lelkiséget, (Budapest) Dr. Láng Margit. Belföldi lapszemle. A kísdednevelés 1929. január havi száma közli „Bőhm Károly feljegyzéseit gyemekeiről, melyek gyermektanúlmányi szempontból érté-
