Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 2. szám - Gulyás József: A kálvinista szempontok
adta a bibliai történeteket tartalmazó Passionale című könyvét, ezzel azt dokumentálta, hogy a káténak illusztrálása csak az evangélium lehet, vagy megfordítva a fejlettebb keresztyénség evangéliumismerete pompás tanbeli összefoglalást talál a káté kérdéseiben, feleleteiben és magyarázataiban. A modern idők folyamán sok súlyos kifogás emeltetett a káté nehéz stílusa ellen s azt a pedagógiai véleményt is elmondta már a legújabb kor, hogy a Kis Káté tankönyvnek egyáltalán nem alkalmas s az iskolákba már nem való. Ez a vélemény nem alapulhat komoly megfontolásokon. Először is nélkülözi a más kátékkal való összehasonlításból következő azt a megállapítást, hogy a mi káténk a többiekhez viszonyítva mégis a legegyszerűbb és a legérthetőbb. Másodszor nélkülözi a valláspedagógia komoly áttanulmányozását, mert vallástanítás és humánus tárgyak tanítása nem ugyanazon pedagógiai szemüvegen keresztül vizsgálandó és ítélendő meg. Az elgondolható, hogy például a herbarti fokozatok alapján nem lehet megtanítani jól a Kis Kátét, de mivel a konfessionális nevelést a vallástanítás köréből kiirtani nem lehet, bizonyosan van mód arra, hogy megtanítható legyen s a Pfennings- dorf-féle valláslélektani fokozatok már inkább lehetővé teszik azt. Egy egyház sem mondhat le arról a jogáról, hogy az ifjúságát úgy neveltesse és olyan tananyagokon keresztül vezesse közelebb az egyházhoz, amilyet legalkalmasabbnak talál. Évszázadok tapasztalata azt igazolja, hogy a Káté ebből a szempontból megfelelő és kielégítő munkát végzett s ha vele szemben bizonyos idegenkedés is mutatkozott az idők folyamán, ez a jubileumi év és a mai felekezetközi helyzet arról győz meg minden egyházát komolyan szerető pedagógust, hogy Luther hitének élményszerű meglátásait és felejthetetlen evangéliumi tapasztalásait az evangélikus egyház sohasem nélkülözheti. A Kis Káté egy darab vagy egy rész Luther szellemi életéből. Ezt vallja a mai kor s azt hiszi, hogy minden ezután elkövetkező időnek is ez lesz a véleménye. Ez egyben bírálat s egyben pedagógiai megállapítás is a Kis Kátéról. Gaudy László. A kálvinista szempontok. Tudjuk, hogy régebben volt állami tanterv és konventi tanterv. A legtöbb ref. iskolában alkalmazkodtak az állami tantervhez. A főigazgatók sohasem mulasztották el az ellenőrző értekezleteken megkérdezni, hogy a tanítás az állami tanterv szerint megy-e, vagy nem. A közoktatásügyi kormány 1927. november hó 11-én kiadta, hosszú vajúdások után, a 70.640. sz. rendeletével, az 1924. XI. t.-c. értelmében az új tantervet és hozzá az Utasításokat. Elismeréssel kell mindjárt megjegyeznem, hogy praktikus érzékkel az egyes tárgyakhoz is odatette az általános utasításokat, tantárgyak szerint. Ebben van egy
