Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 10. szám - Gulyás József: A beiratkozások tanulságai - Hazai és külföldi irodalom
401 J. gazdag ember? A másik tulajdonképpen részlet néhai Biczó Pál A. J. kertje c. régebbi értekezéséből, s az írónak Arannyal való közvetlen ismeretségére vonatkozik. Az előbbi rendkívül érdekesen állítja elénk, hogy a tehetség, a munka és a takarékosság miképpen szerezték meg a költőnek a jómódot. Nem volt ő teljesen szegény már pályája elején sem, hiszen földet és házat örökölt, sőt feleségének is volt mintegy 16 hold földje. Azonban a honoráriumokkal igen takarékosan bánt, egy-egy kis búza-spekulációba is belement és pénzt is kölcsönzött megszorult embereknek. így érhette azt el, hogy 1864-ben már 200 hold földbirtokot vásárolt 1200 forintért. Még nyolc közleménnyel találkozunk a több, mint 11 ívnyi vaskos kötetben, ha az utolsót, Farkas László hosszú elmélkedését az Egészségről (99—142. 1.) ezúttal figyelmen kívül hagyjuk. Közülök négy a szép- irodalom körébe tartozik, négy pedig értekezés. Azok között találhatók Máriássyné Szemere Katalin és Domby Béla székfoglaló versei, Lö- rinczy György elbeszélése és Muraközy Gyula költeményei. Ezek mind nagykőrösi és alföldi vonatkozásúak. Az egyikben, A körösi magyar címűben Magyar Kázmér közöl ismeretlen adatokat Űri Jánosnak, a nagykőrösi származású, 18. századbeli tudósnak az életrajzához. Megtudjuk innen, hogy Űri 1724. december 27-én született Nagykőrösön, s 1796. október 18-án halt meg Oxfordban. Az arab, perzsa és török nvelvben való jártasságának alapját még Debrecenben vetette meg s külföldön folytatott tanulmányai közben olyan nagy hírre tett szert, hogy a Bodley-féle óriási könyvtár keleti kéziratainak rendezésére és kiadására őt hívták meg. Nem érdektelen, hogy ez a tudós munka Anglia keletázsiai politikája egyik fejezetének előkészítéséül tekinthető. A másikban Tonelli Sándor kitűnő tollából a magyar föld csodálatos össze- tartozandóságáról olvashatunk felemelő elmélkedéseket A magyar föld legendája cím alatt. Egy harmadik Bánóczy Endre emlékbeszéde Arany egykori tanártársának, Szilágyi Sándornak 100. születési évfordulója alkalmából. Tizennégy évi itteni tartózkodásának emlékei között meghatóban olvassuk az egykori nagy tanárikar névsorában Szász Károly, Mentovich Ferenc, Szígethy Warga János, Salamon Ferenc, Szabó Károly és Arany János nevét. Talán mindegyik dolgozatnál nagyobb érdeklődésre tarthat számot a Gaál László székfoglaló értekezése. Ebben Körösi Csorna Sándor egyik kiadatlan levelét közli, amelyet a nagykőrösi gimnázium könyvtárában őriznek. A levelet a londoni osztrák követség követség! tanácsosához, br. Neumanhoz intézte a nagynevű tudós Calcuttából 1832. április 30-án latin nyelven. Eredetije a Magyar Tudományos Akadémia birtokában van, s ezt a másolatot, mely minden bizonnyal a londoni követségen készült, Pest megye engedhette át a területén levő nagyhírű főiskolának 70—80 esztendővel ezelőtt. Megköszöni benne az 1832. április 25-én megkapott s 1831. október 3-án elküldött értesítést arról, hogy a nádor és Pest megye nemes férfiai jóvoltából „segedelempénz"-t kapott munkája további folytatására. Az összeg 142 font st. 7 sh. 4 p. volt. Körösi Csorna szerényen és nagy köszönettel fogadta a pénzt, de mivel — mint írja — ellehetett nélküle, H. H. Wilson-náí, a híres
