Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 8. szám - Megjegyzések
341 kiáltóbb ellentétek vannak ma, mint régebben voltak. Ugyanakkor nő a vágy az ellentétek kiegyenlítésére is. Jelszóvá lett az emberiességre való törekvés, amelyhez kezet a szociális öntudat, az erkölcsi érzés és a vallási követelmények nyújtanak. Aki nem látja a kor problémáinak mélyén az erkölcsi vonást, az nem érti meg a jelen kor összefüggését azokkal a valláserkölcsi gondolatokkal, amelyeket — a testvéri szeretet hangsúlyozásával — Jézus hagyott ránk szent örökségképpen. Jézus a szegények kihasználását ellenezte és minden embernek emberhez méltó életet kívánt. Ha a szocializmus ennyivel megelégszik, krisztusi nyomokon jár. De ha az osztályharcot hirdeti, akkor nagyon messzire esik tőle. Sem a proletárok diktatúrája, sem az osztályharc gondolata nem egyeztethető össze sohasem Jézus szelíd, szeretettel teljes tanításaival. (Szeghalom) Pásztor József. Megjegyzések. 1. A felekezeti béke jelszavától hangos ma az ország. Ez a biztos mutatója annak, hogy nincs nálunk felekezeti béke. Pedig a nemzet elsőrangú érdeke, hogy legyen. Aki ma nem törekszik minden erejével, őszintén a felekezeti békére, az bűnt követ el a magyar jelen, a magyar jövő ellen. De mi a feltétele a felekezeti békének ? Az, hogy a felekezetek becsüljék meg egymást, ne kívánjanak erőszakkal egymás fölé kerülni, ne tekintsék magukat az igazság egyedüli, kizárólagos letéteményesének, egyedül üdvözítőnek, a többieket pedig kárhozatos, gonosz tévelygőknek, ne követeljenek maguk részére, a többiek hátrányára, előjogokat, hatalmi és anyagi előnyöket, hanem mint egyenlőrangú, egyenlőjogú állampolgárok, együttes erővel törekedjenek az állam, a haza közjavára. Ha a felekezetek meg tudják tartani ezt a feltételt, akkor biztos alapokon áll a felekezeti béke, akkor az államnak nincs sem oka, sem joga beleavatkozni a felekezetek egymás közt való viszonyába. Ám ha a felekezetek maguktól nem képesek erre, akkor az államnak maga iránt való elengedhetetlen kötelessége a felekezeti béke törvényes, intézményes biztosítása úgy, hogy minden felekezet részére teljes egyenjogúságot, viszonosságot, teljesen egyenlő elbánást biztosit. Ezt tették a nyugateurópai kultúrállamok, ezt tették az északamerikai egyesült államok: ezt kell tennie a magyar államnak is, ha élni akar, ha biztosítani akarja a magyar jövendőt. Mi magyar protestánsok mindenkor örömmel, teljes meggyőződéssel támogatjuk az állam ily irányú törekvését, mert nekünk alapelveinkből következik a felekezeti türelem, a más felekezetek őszinte megbecsülése, mi egyformán követeljük a lelkiismereti szabadságot magunk és más felekezetek részére. Mi tehát alapelveink megtagadása nélkül nem lehetünk soha a felekezeti béke megbontói; de lehetünk, sőt kell hogy legyünk, a felekezetek vallásszabadságának, teljes egyen-
