Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 7. szám - Hazai és külföldi irodalom
277 Hazai és külföldi irodalom. Wehrung G.: „Protestantischer Geist“. Gütersloh (Bertelsmann C.) 1928. 149 lap. A kiváló szerző tárgyát 5 előadásban dolgozta fel. Címük: „A protestantizmus és a vallásos erkölcsi igazságosság“ ; „A tekintély és a szabadság elve a protestantizmusban" ; „Az Istenben való béke és erő a protestantizmusban“„A szociális gondolat a protestantizmusban" és „A protestáns élet- és vílágfelfogásról." Már ez az összeállítás mutatja, hogy milyen téren kell ma és a jövőben is a protestantizmusnak hatnia és működnie. 1. Wehrung professzor szerint az igazságosság az ember belső akaratélete és cselekedete. Gondolatformáinkkal kell a valóság gazdagságát megvilágítanunk és felfognunk. „Keresni az igazságot annyit jelent, mint Istenhez közeledni, vagy legalább is ruházatának szegélyét megérintenünk". S itt szerzőnk különbséget tesz tudományos és befelé irányuló vallásos-erkölcsi igazságosság között. „Onönmagunkat csak akkor értjük meg, ha az Istenhez közeledünk és életéből részt kérünk." Eucken „aktiv idealizmusának" termékeny gondolatára ismerünk. 2. Bensőnket illető kérdéseinkben mindegyikünknek, mint erkölcsi személyiségnek joga legyen szabadságra és önfelelősségre. A lelki- ismereti szabadságnak s a vallásos önelhatározásnak és önfelelősségnek ezzel a nagy gondolatával Luther ajándékozta meg a vallásos emberiséget, amivel egy új korszakot nyitott meg, amelynek kifejlődése máig is tart. Ennek útja az Isten lelkének vezérlő hatalma alatt áll. Ép azért az evangélium hirdetését folyton kell megszellemesítenünk és megifjítanunk, hogy annak élettartalma közvetlenül szívünköz szálljon. 3. Az élet folyamában szükségünk van oly erőre, mely soha meg nem gyengül és „felette vagyon minden emberi értelemnek". Ez az az erő, amely az Istennek békességében gyökerezik s ép azért nekünk is békességet szerez. Ezt az erőt kell nekünk szüntelen megszereznünk s minden szükségeinkbe és kötelességeinkbe belevinnünk. Imádkoznunk kell szüntelen „azért a békességért Istentől, ami Atyánktól és a mi Urunktól: a Jézus Krisztustól." 4. A szociális kérdés szerzőnk szerint egy ideális kérdés, amelynek feladata örök értékekkel, tehát ideákkal és nem idolákkal gazdagítani a mindennapi életet. Oly népközösséget (és nem Briand-féle európai államszövetséget) kell alakítanunk, amelyben mindannyian az egésznek szolgáljunk s a közszolgálat (a biblia szava szerint: a közös teherhordozás) eme kultúrgondolatának mindenütt érvényt kell szereznünk. Evangéliumi szociális népérzületre van szükségünk. Korábban ugyanis a hatalom vezetett bennünket s azzal rosszul jártunk. Csak a józan nevelés erkölcsi hatalma segíthet rajtunk. 5. A protestantizmus az Istenben vetett hitnek viszonyát személyesnek fogja fel. Luther által jutottunk Jézussal is személyes viszonyba, ki nekünk lehozta a földre az Istent, mint kegyelmes, szerető mennyei atyánkat. Ha felismerem az Istennek személyes gondviselő működését, akkor van élő hitem. Az ő ethosza uralkodik a világban s minden
