Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 6. szám - Megjegyzések
253 1. A tantervben föl kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a történelmi tananyag vázlatát kötelezöleg adjuk. így pl. lehetetlen túlterhelés nélkül megírni a III. osztály tananyagát a tantervben közölt 227 tétel kötvetelö volta mellett, vagy a VlII-ét 194 (kettős, sőt hármas) tétel alapján. Ugyanígy állunk az V—VIII. osztályok tananyagát összefoglaló nagyobb egységek címének megadásával, mert másként csoportosít a tudós, másként a pedagógus. Tehát mondjuk ki, a tanterv ajánlata csak minta, de nem kötelező. 2. A jó tankönyvhöz első feltétel, hogy írója gyakorlott szaktanár legyen. Tehát ne történettudósok, vagy egyetemi tanárok írjanak tankönyvet; ők írjanak vezérfonalat a tanárok számára, ahol a kor színvonalán álló tudományos adatokon épüljön a történelem. Ezeket a szaktanár nem ér rá összegyűjteni, legfeljebb a már kész tudományos mű alapján fölépítheti a tankönyv módszeres épületét. 3. Módszeres tanítás. Hogy a szaktanárok az átörökölt s ma már túlterhelő tanítási módoktól megszabaduljanak, a jó tanárképzésnek, módszertani könyveknek, módszertani kérdések megvitatásának intézményes biztosítása szükséges. 4. A módszeres tanítás azonban a tanárt különösen megterheli, tehát neki gondtalan megélhetést kell nyújtani. Németh József. 4. Középiskolai vallástanításunk. Középiskolai vallástanitá- sunkat nemrég szabályozta a Konvent, úgy, hogy még teljesen életbe sem léptethettük az új tantervet, mégis már olyan nehézségek merültek fel, különösen a tankönyvek használatánál, amelyek veszélyeztetik a várt eredményt. Elsősorban a tankönyvek nehézsége olyan gátló körülmény, amit a tanulók alig, vagy csak nagyon nehezen tudnak elhárítani. És ennek az okát abban látom, hogy a vallástani könyveket anélkül adták ki, hogy előbb az azokat tanító vallástanároktól véleményt kértek volna az illetékes tényezők azok használhatóságára, illetőleg megfelelő voltára vonatkozólag. Ha ez megtörtént volna, bizonyára egyik-másik tankönyv átdolgozva került volna végleges használatba, ami igen kívánatos volna. Pl. az V. osztályos tankönyv anyaga a nagy részletezés és sok istennév miatt, amelyek egyikét-másikát némelyik tanuló alig tudja kimondani, nagyon nehéz és sok a VI—VII. osztály anyaga is, úgy, hogy a tanulók alig-alig tudnak vele megbirkózni. Ami pedig a Vili. osztály tankönyvét illeti, ott az a helyzet adódott elő, hogy megjelent a tankönyv és még sincs tankönyv, mert nem lehet használatba venni. Nem lehet először használatba venni az ára miatt, mert nincs lelke a vallástanárnak 5 P 50 fillérért megvétetni szegény tanulóival egy olyan tankönyvet, aminek az ára a háború előtt legfeljebb 2 korona lett volna; nem vezethető be másodszor tartalma miatt, mert középiskolai tanuló, kivált az, aki érettségire készül és aki minden erejét év elejétől kezdve az érettségi tárgyakra igyekszik fordítani, nem képes ezen tankönyv tartalmának megtanulására. Ez az Apologetika egy nagyszerű tudományos munka és kiváló alap tudományos munkálkodásra, de épen ezért nehéz középiskolai tankönyvnek. Én úgy gondoltam el, hogy az Apologetika nem lesz más, mint a vallás kételyekkel találkozó tanainak református hittani megvilágítása
