Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 5. szám - Megjegyzések

könyvből ne csak a kiadók, hanem az írók is éljenek meg! Alfred de Vigny Chattertonizmusa újból kísérteni kezd. Gulyás József.

6. A misztikái indentítás és az elragadtatás protestáns szempontból vájjon megtagadható-e ? Erre a bibliai magyarázatokkal kapcsolatban többször csekélységemhez is intézett kérdésre — igénytelen felfogásom szerint is — legelsősorban maga a biblia adhat feleletet, mert amint Révész Imre (Jegyzetek a magyar ref. tudománypolitikához c. művében) mondja: „a komoly és szabad tudomány Isten igéjében adott kijelentésen kívül semmi néven nevezendő tekintély előtt nem hajlik meg." Az elragadtatást bibliai szempontból elvetni azért nem lehet, mert a biblia sok helyen ismeri és leírja, pl. Pétert „elragadtatás lepte meg és nyitva látta az eget" (Csel. 10., 10.), „Imádkozám, mikor lelkem elragadtatásában látomást láttam" (Csel. 11., 5.); Pál mondja: „mikor visszatértem Jeruzsálembe és imádkoztam a templomban, lelki elragadtatásba estem és láttam őt" (az Urat) (Csel. 22., 17—18.). „Dicsekedni nekem nem hasznos ; mégis áttérek a látomásokra és az Ür kinyilatkoztatásaira : Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt ... elragadtatott a harmadik égig; és tudom, hogy az az ember . . . elragadtatott a paradicsomba és hallott kimondhatatlan beszédeket, amelyeket nem szabad embernek kibeszélni. Az ilyenekkel dicsekszem, magammal pedig nem dicsekszem, ha csak az én gyengeségeimmel nem . . . És, hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott testembe, a Sátán angyala . . . Ezért háromszor könyörögtem az Urnák, hogy távozzék ez el tőlem. — És ezt mondá nekem: Elég neked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el . . . A.nnak okáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért, mert amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős" (2. Kor. 12., 1 — 10.)

A misztikái identitást sem lehet protestáns szempontból megtagadni vagy elvetni; mert akik a logikai identitás hívei, azok a misztikában sem tagadhatják az identitást s nem vethetik el a misztikái identitásról vallott felfogásait azoknak, akik az indentitás szerepét csak a misztikában ismerik el, minthogy protestáns szempontból a miszticizmust megtagadni vagy elvetni nem lehet. A bibliából példa az indentitásra: „Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz." (Zsid. 13., 8.) A misztikái identitás az emberi lélek tüneménye, de természetesen nem olyan értelemben, hogy isteni és emberi lényegcgyenlőségről beszéljünk : pl. a misztikái elragadtatásokkal kapcsolatban. — Sőt — amint Péter apostol (2. lev. 3., 17.) mondja — „őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségeitekből ki ne essetek." — Ezekben a kérdésekben az én igénytelen véleményem sem lehet más, mint a biblia fenti tanításai. Geröcz Kálmán.