Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
199 megjelent esztétikai dolgozatával kezdődik. Mint középiskolai tanár, valóságos tanügyi reformátor; tankönyvsorozatot indít meg, majd nyelvészeti kutatásokba fog, melyek igen nagy jelentőségre emelkednek, ezenkívül a botanika terén is nyomot hagy. Egyetemi tanár korában kötelességszerűen a matematikával, majd a filozófiával foglalkozik, úgy hogy a halálakor elhangzott akadémiai jelentés szerint Brassai az Akadémia három osztályának majd mindenik tudományát művelte: a matematikát, filozófiát, természettudományt, klasszika filológiát és magyar nyelvészetet. Nagy tudományossága mellett is megmaradt vallásos alapon és unitárius hitét a jövő vallásának fogta fel. Mint ember, különálló egyéniség volt, sőt különösség volt, szerette a nők társaságát, de sohasem nősült meg. Mindenkép rendkívüli ember, csupa tehetség, hatalmas akarat. Jól jellemzi Gárdonyi: „Benne egy évszázad küzdött s évszázad enyészett, szikra helyett „most örökéietű fény.“ Köszönjük Borosnak ezt a nagyszabású munkát, kár, hogy nagy tudása nem párosul művészi előadással. Sz. Ö. Dr. Frank Antal: Jó gyermekek — rósz gyermekek. Szülők Könyvtárai 11. szám. Szerkeszti Imre Sándor egyetemi tanár. Budapest, a Studium kiadása. Ára 1'60 P. Ez az 51 lapra terjedő művecske 7 fejezetben, igen sok példában alkalmat nyújt a szülőknek arra, hogy gondolkodjanak azon, vájjon miképen kell a családi élet igen egyszerű, mindennapi eseteit felfogniok, ha valóban azt akarják, hogv gyermekeik ne legyenek hazug, lusta, engedetlen, torkos és válogatós, elkényeztetett gyermekek. A szülők eme munkájának s törekvésének segítségére szolgálnak a könyyecske végső fejezetei is, melyek a gyermekek pajtásainak hatásáról, valamint az apa és anya ellentétes nevelői hatásáról szólnak. Az úgynevezett szülői értekezletek szempontjából is kiválóan gondolatébresztő ez a művecske, melyet a gyermekek nevelője, tanítója is jól felhasználhat. A művecs- kében olvasható fejezetek s a fejezetekben levő pompásan megválogatott, tanulságos példák élénken és találóan szemléltetik azt, amiről Imre Sándor, a Szülők Könyvtára tudós szerkesztője, ezeket írja az előszóban: „Ki sem lehet meríteni a szülők által elkövetett apró hibák seregét, de elejét lehet venni nagy bajoknak, ha mindig ügyelünk magunkra. Ezek a lapok alkalmat adnak némi önvizsgálatra és megerősítik azt a gondolatot, hogy a gyermek jó és rossz irányú fejlődésének az okát elsősorban mindig magunkban kell keresnünk“. Valóban, az a szülő, aki e könyvecskét olvassa, nagyon sokat tanulhat belőle. Mindenekelőtt azt, hogy a gyermek jellemének s jövő boldogulásának szempontjából nem tekinthetők lényegteleneknek a családi életben előforduló mindennapi, egyszerű esetek sem. Alaposan meg kell gondolnunk saját szavainkat s tetteinket, a házastársaknak tisztáz- niok kell gyermekeikről való nézeteiket, boncolgatniok kell gyermekeik jó vagy rossz irányú fejlődésének okait, a káros okokat meg kell előzniük s ezeket a jó irányú fejlődésre kedvező okokkal helyettesíteniük. Okosan s őszintén kell törődnünk gyermekünk jó vagy rossz irányú fejlődésének minden mozzanatával. Ez a könyvecske igazán gyakorlati
