Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
197 Isten áll a középpontban : „Ezért a kálvinista nő lelke mindig olyan, mint a nagyon szép és nagyon gondozott, de a világ előtt mélyen elzárt színpompás kertek, amelyekben rendezettség, törvény, ízlés, szépség, gondolat, tehát lélek lakozik. Nem nyilvános parkok tehát, amelyeket az élet országútjai át meg átszelnek s abba bárki, akár a leghitványabb lélek is szabadon betörhet, hanem mély titkú elzárt kertek, amelyekben — mint egykor a paradicsomban, (I. Mózes 3. 8.) Isten maga jár s Ő tölti meg szépséggel, illattal, lélekkel annak belső világát. Krisztus illatát árasztó elzárt kertek tehát ezek, amelyek mélyén ott áll a középpontban Isten szentélye s azokról Böcklin minden ecsetjénél szebb és mélyebb misztikummal naponként száll fel Istenhez a tiszta nőiesség és újjáteremtett női lelkűlet gazdag illatozású áldozati füstje“. (I. kötet. 131. o.) A női lelkűlet ilyen szépségeinek a mi asszonyaink és leányaink életén keresztül életstílussá kell válni a magyar ref. társadalom életében. „Képzeljük el, hogy micsoda hatása lenne annak, ha Magyarországon a református arisztokrata asszonyok járnának a kálvinista életstílus bevezetésében jó példával elől, Ha utánuk és velük együtt az egész gentryosztály asszonyai és leányai, megvetvén a párizsi félvilági és színházi szellem által vezetett és inspirált, modern női életstílust és lelkűletet, oly energikusan és Istent szolgáló nemes öntudattal igyekeznének a református keresztyénség elveit a maguk világában uralkodóvá tenni, ahogy azt a XVI. század hívő nagyasszonyai tették! És mi lenne, ha hasonló szellemben indulna el munkára úgy a, vidéki nagy városok intelligenciája, református és gazdag cívisosztálya, valamint a ref. iparosok és kereskedők társadalma is, hogy végül ez a szép és nemes öntudat, a tiszta és fennkölt életstílus formájában még az egyszerű falusi gazdatársadalom asszonyainak és leányainak életén is meglátszanék ?!“ (II. kötet. 175. o.) Mind igen tanulságos, amit a ref. nő lelki világának életbevágó, szinte sorsdöntő nagy kérdéseiről mond a házasságban és a családi életben. A leány, a menyasszony, a hitves, az anya, a háziasszony a boldogságban és a kereszt alatt, mind feleletet kap élete nagy kérdéseire. Nem felejti el megtárgyalni szerzőnk a vegyes házasság és a válás kérdéseit sem. A családi élet dolgai mellett megmutatja az egyházi életben való munkás résztvétel gazdag és áldott lehetőségeit. Körültekintő gondossággal rajzolja és mutatja meg a kálvinista papné és a papleányok helyzetét és teendőit az egyház életében. Azután rámutat a női élet azon eszményképére, melyet a református nőnek követni kell életének minden viszonylatában, melynek ott kell tündökölnie az arcán, a beszédén, a viselkedésében, az öltözködésében. Elmondja, hogy miként fejtheti ki nemesítő hatását a modern társadalomban, a társaságban, szórakozásban, munkában, politikában, a társadalmi bűnök elleni harcban, a férfiakkal szemben való viselkedésében. Komoly, tiszta keresztyén felfogásban tárgyalja a rokonszenv, barátság, szerelem kérdéseit. Feltárja őszintén a modern élet kísértéseit, de megmutatja a védekezés módjait. Látjuk a testi és lelki szépséget a református nő gondolkozásában, a református nő külső megjelenését, a divat és testápolás
