Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom

165

komoly hangulatú novellái kedves ízelítőt adnak ugyanabból a székely zamatból, amely történelmi szint kap Gyallay Domokos históriai novellájában (Viperák a virágos kosárban). Az erdélyi magyar erő nyer egyéni formát Berde Mária megható elbeszélésében (Szegény kicsi Julia) épúgy, mint Balogh Endre (Veronika négy kenyere) és Makkai Sándor (A bíró) drámai alapú meséiben. Azonos nyomon jár Kacsó Sándor is tragikus témájának kidolgozásában (Megnőtt közöttünk a hegy). Az erdélyi együttesben méltó helyet foglal el a nem erdélyi származású P. Gulácsy Irén (A bogár) és Molter Károly is (Hármas kis tükör).

Az értékes gyűjteményt megfelelő bevezetéssel egészíti ki Kristóf György. Mindegyik szerzőről vázlatos jellemrajzot ad. A könyv mindenképen alkalmas rá, hogy érdeklődést keltsen a virágzó erdélyi irodalom iránt. Különösen használható kézikönyv lehetne az ifjúság kezében, amely megbízható ízelítőt nyerne benne az erdélyi irodalomból. Előmozdítaná a távoli magyar lelkek találkozását és egyik eszköze lenne a mindennél szükségesebb léleknemescdésnek. Az alföldi lélek szárnyat kapna az erdélyi lélek ihletésétől. Gulyás Sándor.

Szabolcska Mihály: Isten közelében. Versek. Sylvester kiadás. 180. 1.

Régi, kedves ismerős, aki nem szorul bemutatásra. Tárgyköre most is ugyanaz, mint régen és hangja sem változott. Megmaradt a naiv hit halkszavú költőjének, akit a költészet forradalma nem sodort le a maga megszokott útjáról. Mint egyszerű érzések szelíd lantosa, egyszerű formák keresetlen művésze jelenik meg most is előttünk. Isten közelében marad egész kötetén keresztül.

Versei első csoportjának tárgya „áhítat-szeretet.“ Hangulatos költeményeiben ezek az áldott érzések kapnak költői szárnyat s emelik az olvasót a mindennapi élet prózai gondjai fölé.

A második csoport bájos darabjai, „ünnepeink“ hangulatából születtek s azt varázsolják az olvasó leikébe is. Karácsonyi versei az emberi lélek gyermeki örömeit szólaltatják meg; húsvéti énekei pedig az élet himnuszát zengik. A többi ünnep hangulata is megtalálja megfelelő húrját a költő szelidszavú lantján.

A harmadik csoport versei, „természeti képek“-bői fakadnak s azokban érzik és mutatják meg az Isten közelségét. A költőt minden út Istenhez vezeti. Oda jut vissza, ahonnan elindult. Költői pályafutását, gondolatvilágának visszatérő hullámzását szépen fejezi ki befejező költeménye : „Énekek éneke“.

Ez új kötet méltán sorakozik a régi kedves Szabolcska-sorozat- hoz, hogy a többivel együtt hitébresztő és léleknemesitő hivatást végezzen közöttünk. Erkölcsi értéke, nevelő hatása ifjúsági könyvtárainkba való bevezetésre predestinálja. Gulyás Sándor.

Dr. Erdélyi Lajos: A székelyek eredetéhez nyelvjárásaik alapján. Különnyomat a „Magyar Nyelvi Tanulmányok" II. kötetéből. A Dunántúl R.-t. nyomdája, Pécs. Kókai Lajos bizománya.

Erdélyi Lajos székely nyelvjárási tanulmávaival negyedszázad óta