Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
162 nagy gondolatoknak, néma érzője az alkotás fenségének. Később megéléseinek csak a dinamikája fokozódott a kivetítésig. Amint Goethe mondja tréfás őszinteséggel: körmére égett a dolog. Sok mondanivalója van. Kötete öt részre oszlik. Az első részben átéli az ótestamentum egyes jeleneteit, a másodikban Jézusról szól a biblia alapján, a harmadikban szabad témák kapcsán énekel a hitről, mély egyéni meggyőződéssel, a negyedikben a gyermekekhez fordul, az ötödikben műfordításokat ad. Az egész kötetet mélységesen komoly, megindító hit sugározza be, valami harmatos hajnali frísseség a világi bajok éjtszakája után, amely bajok megszűnnek a hivő lélekben, amint a kereszthez szegődik. Igen terjedelmes a problémák száma, amelyeket verseiben érint, ezek nem termelődnek a nap minden percében, álmatlan, vivódásos éjjelek kellenek hozzá! Lelki megrázkódtatások, csalódások, reménytelenségek, sok-sok köny es verejték — hát van-e még kedve ezek után poétának lenni valakinek? Mi a költő dicsősége a szenvedéseihez mérve? Hihetetlen túlsúlyban van a gyötrődés . . . Ha osztályoznom kellene a IV. részt, a gyermek-verseket a legszebb kitűnőre bírálnám el; itt van igazán elemében a költőnő, a gügyögő apróságok között, akik áhitatos figyelemmel csüngnek ajakán: A bővizű kút (153), Közelgő tavasz (156), A gyermek (164), Napsugár (147); mind egy-egy gyönyörű gyöngyszem ez értékes fűzér során. A többiek közül a sokból főleg Debora énekét (40) emelem ki, mint tisztára balladás stilusu költeményt. „Kelj fel Bárók, kelj fei Abinoám fia. Vár rád az ellenség, el kell ma hullnia . . .“ gtb. A fordításai javarészt utánköltések, önálló parafrázisai az adott témának — csak hálásak lehetünk, hogy ily önzetlenül szolgálja a költőnő fogalmi gazdagodásunkat, lemond az eredetiség díszéről, bogy a hitet szolgálja inkább. Egyáltalán egész világos az a célzata, hogy inkább hívőnek, mint költőnek tartassák . . . De hogy is volt ez a bölcs Salamonnal ? Az Űrtől csak hivő szívet kért — és az Ür ezért a szerénységéért megiratta vele az Énekek énekét: a biblia foglalatát, — szerzőnk is, nemcsak hivő szivet kapott az Űrtől, hanem szerénysége jutalmául a szép ének talentumát. A közönyösek is megállnak énekére — ez a titka a második és a következő kiadásoknak. Mohr Győző. Die Revolution der modernen Jugend. Von Ben B. Lindsey, Richter des Jugend und Familiengerichts in Denver. Colorado. U. S. A. und Wainwright Evans. Deutsche Übersetzung und Bearbeitung von Toni Harten—Hoenecke und dr. Friedrich Schönemann. 1928. Deutsche Verlags—Anstalt Stuttgart. A nemi felvilágosításról van itt szó. Tehát a könyv helyes címe ez volna: Die sexuelle Revolution . . . stb. Nézzünk szembe ezzel a kérdéssel. A múltkoriban tanácsért fordult hozzám ebben a kérdésben egy felsőbbosztályos növendékem atyja. Nagyon aggodalmasan szólt. Nem tudta, hol kezdje meg a felvilágosítást
