Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Dr. Mezey Károly: Szuggesztió a nevelés szolgálatában
139 iskolai nevelés megkönnyíti a nevelő munkát és sikerét biztosabbá teszi; ez a nevelési elv napjainkban teljes diadalát üli: a gyermekeket mint tömeget tartjuk együtt a nevelésnél. A tömegpszichéről pedig tudjuk, hogy annak fő jellemvonása a szuggerálhatóság. Azt a szuggesztiót, amit a nevelő minden egyes gyermeknél létesít az ő tudatos szuggesztív működésével: azt megerősítik a társak részéről fellépő öntudatlan szug- gesztiók, amelyek bár egyenként nem sokat számítanának, de hatásukban összegeződnek és szintén igen erős nevelő hatással vannak, amit gyakorlatilag ki is használt és kihasznál ma is a paedagogia. A közös nevelést épen az a tény emeli az egyes nevelés fölé, hogy a közös nevelésmódnál egyrészt maguk a gyermekre ható szuggesztiók sokszo- rozódnak meg erejükben a társak részéről ható szuggesztiók folytán, másrészről pedig a gyermek szuggesztibilitása fokozódik, mert mint a tömegnek egyede, nem tudja kivonni magát a tömeglélektan törvényszerűségei alól, így a nagy mértékben felfokozott szuggesztibilitás alól sem. Hogy a tömeges együttlét alkalmával milyen szuggesztív hatással tudnak lenni egymásra a jelenlévők, arra példának hozhatom fel a vallásos áhitat magasra fokozódását isteni tiszteletek alkalmával a templomban, ahol egyesek bensőséges áhítata magával ragadja a kevésbbé hívő lelkeket is. Az oktatás, vagyis az elme kiművelése, szintén az erkölcsi nevelés szolgálatában áll. Amit az iskola tanít, az már úgy van összeválogat v., hogy végeredményben az is az erkölcsi nevelést szolgálja. Vizsgáljuk meg tehát, hogy a szuggesztiók milyen szerepet játszanak ezen a terén is a nevelésnek. 2. Szuggesztió az oktatás szolgálatában. A tantárgy, amit a tanulónak tanulnia kell: az ő számára érdekesség nélkül való. Az érdeklődésének és figyelmének felkeltése: szuggesztív munka. Az oktató akarata az, hogy a tanuló érdeklődést és figyelmet tanúsítson a szóban forgó dolog iránt. A tanuló tudatának központját a megtanulandó tárgy képzeteinek kell elfoglalni, ki kell onnan szorítani minden más képzetet, meg kell nyitni a rokon képzetek asszociatios pályáit. Az oktató világos, céltudatos, jól rendezett, logikus agytevékenysége a tanuló disszociált, fejletlen agymechanizmusába bele erőszakolja az új képzeteket. Annál jobb tanító-tehetség vagyok, minél jobban tudom biztosítani az én agyi dynamikám szuggesztív működését a tanuló agydynamikájára. Ha sikerül a figyelmet ráirányítani a tanulandó dologra, ha sikerül az én tudatom központjában álló képzetet a tanuló tudatának központjába állítani, ha sikerül a gátló és a más, idegen asszociatiókat megnyitni akaró képzeteket a tudatból elűzni, ha sikerül a számomra szükséges és helyén való asszociatiókat felkelteni: nyert ügyem van, mert a tanuló megértette az új fogalmat és a megértés már olyan kellemes érzelemmel jár, amely nagy mértékben elősegíti, az én személyes hatásom nélkül is, az asszociatios utak begyakorlását, a megtanulást. A tanuló épen azért szuggerálható igen könnyen, mert agyának alapállapota: a szétforgácsolódottság és tudata is laza asszociatiokból
