Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 3. szám - Nagy Miklós: Az algebra tanításának bevezetése

88 9 órakor. Ahány fok volt a hőmérséklet, annyi cm. magasságú függé­lyes, vastag vonallal ábrázoltattam a hőmérsékletet. A vonalak szoro­san egymásmellé kerültek, esetleg egy füzetkocka szélességben. 16—20 mérés után közös munkával összehasonlítottuk a lerajzolt adatokat és megtanultuk leolvasni a rajzból a hőmérsékleteket. Rájöttünk arra is, hogy felesleges mindig lerajzolni az egész függélyes vonalat, elég, ha csak a vonalak tetőpontját jelöljük s a tetőpontok összekötéséből raj­zoljuk fel a hőmérséklet grafikonját. A következő 15—20 napon ilyen módon ábrázoltattam a hőmérsékletet, januárban pedig a negativ hőfo­kok ábrázolását vettem elő. A januári évvégi statisztikai kimutatást el lehet kérni a közigazgatási hatóságtól és a hónapok halálozási (esetleg születési) adatai alapján megcsináltatni a grafikont s megmondani, hogy milyen következtetéseket olvashatunk ki a grafikonból. Ugyanezt meg­csinálhatjuk a csapadékmennyiség havi ábrázolásával is. Természetesen az ilyenfajta ábrázolást a második osztályban is folytatni kell, ahol már az összehasonlítások kedvéért egy lapon ábrzolhatjuk pl. több hely középhőmérsékletí, csapadéki adatait, lázgörbéket, népesedési moz­galmakat stb. A harmadik osztályban aztán a tanterv szerint teljes pon­tossággal és könnyen vehetjük át a koordínatanredszerben való ábrá­zolást. A másik alkalom a grafikus ábrázolás tanítására a területszámí­tásokkal kapcsolatban nyílik. A négyzet és a kör területének tanításá­val együtt különösen földrajzi adatok ábrából való leolvasását lehet az I. osztályban elővenni. A II. osztályban már a százalékszámítás után a statisztikai adatok ábrázolása bő teret nyut az ilyenféle grafikonok készítésére. A tanulók könnyen és szívesen megtanulják a mechanikus négyzetgyökvonást is s akkor körökkel ábrázolhatunk változatos adatokat. Ugyancsak a földrajzzal való kapcsolat kihasználását teszi lehe­tővé a térképolvasás begyakorlása. Az ískolaterem, az iskola, a lakó­ház, az iskola környékének alaprajzban való elkészíttetése nemcsak a gyermek geometriai szemléletét erősíti, hanem számbeli viszonyok mér­tani jelzésére is rávezet. A képletek alkalmazását is meg kell kezdeni már az I. osztály­ban. Alkalmat nyújt rá a területszámítás: Elég, ha azt mondjuk a tanu­lóknak, hogy sokkal könnyebb megjegyezni a területszámitási eljárást, ha a kezdőbetűkkel jelöljük a műveleteket s a négyzet területére azt mondjuk: t = a. a, a háromszögére pedig: t = a. m'2 stb. Ezeket a képleteket még a legrosszabb tanuló is megjegyzi magának. A II. osz­tályban a következtetési feladatok megoldásánál nyomatékosan figyel­meztessük a tanulókat az x betű használatára, különösen arra, hogy ez az x mindent jelenthet s arra, hogy a már megadott feladatban mégis csak egy értéke lehet az x-nek. Ugyancsak a II. osztályban taníthatjuk képletekkel a százalékszámítást is. Persze, csak akkor, mikor már a következtetéssel való számítás jól megy. Jól bevált mncmo- technikai műszavak a százalékszámításhoz: szöpa, paszö és öszap, amelyek alapján sz = ö. p'a stb. Tetszik is a gyermekeknek ez a mód s két óra elteltével alig hibázik az osztály a százalékszámításban. Képleteket írhatunk még fel a súlyszámitásoknál: Bo = No. j- Ta

Next

/
Thumbnails
Contents