Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom
7G is tiltakozik ez irány ellen s legszomorúbb, hogy éppen teológusok boncolják ezt a témát, ami kizárólagosan irodalmi ügy. Beleszól a vitába Hatvány is s szerző felfogása Makkai megállapításainak lényegét is magáévá téve inkább Hatvány felé hajlik ott, amikor az megállapítja, hogy Ady vallásos költészete korkép és kórkép egyszerre : egy fél-hitű, szerencsétlen korszak kollektív lelkűletének tükre. Én inkább aláírom ezek ellenére is Makkai megállapítását. Azt azonban vakon aláírom, amit kétségbe vonhatatlan tény gyanánt említ, hogy az Ady-kérdést elsősorban irodalmi, azaz művészeti kérdésnek kell tekinteni, pedig a viták csúcspontján nem a költő, hanem az ember áll mindegyik vitázónál. Függelékül adja Ady költészetének 50, éves évfordúlójára írt tanúlmányát, ahol egyéni felfogása már határozottabban kidomborodik, ami méltó kiegészítője e filológus pontossággal megírt munkának. Ezzel ha nem is tudott rendet teremtei a nagy káoszban (ami nem is volt célja), de alapos és a kérdés legapróbb részletéig kiható lelkiismeretes művével felhívta az érdeklődést e témára, írod. kalauzt adott benne nemcsak a laikusoknak, hanem az Adyt ismerők- és tisztelőknek is értékes élményt nyújtott s ajánljuk jó lélekkel mindenkinek elolvasásra és megszívlelésre. Dr. Boross István. Magyar nyelvtan. A középiskolák I. osztálya számára. írták: Dr. Kovács Géza, Dr. Trócsányi Dezső. 66 1. U. a. a II. o. számára. Irta : Dr. Trócsányi Dezső. 86 1. Franklin Társulat kiadása. A Dr. Kovács Géza, Ravasz Árpád, Dr. Trócsányi Dezső és Zsígmond Ferenc szerkesztésében megindúlt „Magyar könyvek sorozata“ az előttünk levő könyvekből ítélve értékes gyarapodását jelenti a magyar tankönyvirodalomnak. A magyar nyelvtan I. és IÍ. osztályos része nemcsak az új középiskolai tantervhez való alkalmazkodása, haenm a nyelv- tanítás módszerének fejlesztése miatt is újat jelent a régibb tankönyvekkel szemben. A jól bevált rávezető módszert mindvégig vonzó tartalmú erkölcsi, esztétikai értékű szemelvényeken alkalmazza. A célszerűen megválasztott rövid olvasmányok s a belőlük levezetett egyszerű nyelvi jelenségek mind megtárgyalhatok a rendelkezésre álló idő alatt. A rávezetés minden esetben egyszerű és világos, a végeredmények megfogalmazása hasonlóképen rövid és könnyen érthető, Ami jót igy az egyes részletekről elmondhatunk, ugyanazt az elismerést érdemli az egész mű logikus szerkezete, anyagának természetes csoportosítása és módszeres fejtegetéseinek szerves összefüggése. Igen helyesen először a nyelv és beszéd fogalmát magyarázza a maga természetes megnyilatkozásában s a legteljesebb önálló nyelvegységből, az egyszerű mondatból analizálja a beszéd- és mondatrészeket. A különböző szempontú analízisek végül is a minden szempontra kiterjedő mondatelemzésben kapcsolódnak egységes műveletté. A II. osztályos rész ugyanígy folytatja a nyelvi jelenségek módszeres vizsgálatát az összetett mondatok alapján. Üj technikus terminusként jelenik meg a „mondatsor“ a mellérendelő s a „mondatrend“ az alárendelő összetett mondat jelzésére. Ez a rövidítés a használhatóság szempontjából mindenesetre célszerű
