Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Külföldi folyóiratok szemléje
42 tudatatossá, mivel a puszta ösztönnél sokkal biztosabb alapját veti meg a megélhetésnek a tapasztalatok gyűjtése, amelyeket szóban és Írásban ad át egyik nemzedék a másiknak. Az addig kapálva mívelő ember megtanulja becsülni a trágyázás, a mesterséges öntözés, az állatok és növények válfajai előállításának értékét. Az állattenyésztő a sivatagban tevét, a magasan fekvő step- péken jakkot, másutt lovat, öszvért, bivalyt, juhot és kecskét tenyészt. Gyorsan növekvő fajokat nevel, mint a kínai sertéstenyésztők, változtatja a legelőt, takarmánykészleteket halmoz fel s háziállatait alaposan kihasználja. De mindez kritika és tudomány nélkül megy végbe, csupán az ősöktől öröklött szabályok szerint és a haladásra való tekintet nélkül. A gazdálkodás tudományos foka végül a legszélesebb megélhetési alapot biztosítja. Ez kísérleten alapul és a vegytan, természettan, állat- és növényélettan minden segédeszközével dolgozik. Számításba veszi az éghajlatot és a módszeres talajmívelést, súlyt helyez az okszerű trágyázásra és legalább oly gondossággal biztosítja az állatállományt, mint magának az embernek az egészséget; — röviden — felhasználja a modern nagyfokú műveltség minden eszközét. Nehéz ez az út, sok verejték hullott, míg az ember ide ért, de meg kellett tenni ezt az utat az ember étete és fejlődése érdekében. Ezt az utat látjuk ebben a kis munkában, amely sok tanulsággal jár, azért érdemes olvasgatni. Horváth K. Külföldi folyóiratok szemléje. Neue Bahnen. (Szerkesztik : Feodor Lindemann és Rudolf Schulze. Kiadja: a Dürr-féle könyvkereskedés Leipzigban. — 7—10. szám, 1927. julíus—október.) Dr. Leopold Huber érdekes cikkben számol be a Dalton-tanterv- nek az orosz munkaiskolába való bevezetéséről. A szovjet az iskolázás terén is szakítani akart a régi hagyományokkal és a régi, gúnyosan emlegetett fegyelmező- és tanító-iskolák romjain uj, kommunisztikus iskolákat akart bevezetni, — De e régi iskolák „bűnei", a tanmenetek, a vizsgarendszer, az osztálytanítórendszer stb. hamar befészkelődtek az új iskolákba, 1923-ban örömmel üdvözölték a Dalton-tanterv bevezetését s míg 1923—24-ben még kevés iskola nyitotta meg kapuit az uj rendszer előtt, 24—25-ben már erős iramban történt az átalakulás és 25—26-ban a szovjetpárti iskolák, meg a gyáripari iskolák mind, Dalton-tanterv szerint dolgoztak. Úgy látszik, hogy lassanként az összes orosz iskolák át fogják venni a Dalton-tantervet. Lenin felesége, Krupskaja asszony, az uj tanterv legfőbb propagálója. A folyóirat Nikonov nyomán ismerteti, hogy alakult át a leningradi 220. számú iskola az uj tanterv átvétele után. 1925-ben nyílott meg ez iskola. — Eleinte korosztályokra volt beosztva s a laboratóriumi munkákat az esti órákban végezték. De azok az évek, amelyek a hangsúlyt a tanulók öntevékenységére és
