Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 10. szám - Külföldi lapszemle
400 „Ifjúsági repülő egyesületek a tanítás és nevelés szolgálatában" címen. Az ifjúság már igen túlságosan áldoz a sportnak, most még az aviatikát is beillesszük a középiskolai tanítás szolgálatába. Ráérnek az ifjak az éretttségi után vele foglalkozni. — A novemberi számban Pintér L. a latin nyelvtanítás módszerét bírálja, követeli a genetikus módszer tökéletesítésére a módszeresen felépített olvasókönyvet és az egységes latin nyelvtanítás Vezérkönyvének megírását. Simon L. beszámol a reálgimnáziumi francia nyelvoktatás első 4 évfolyamáról szerzett módszertani tapasztalatairól. Jámbor Gy. Románia új középiskolai reformját ismerteti, mely 7 osztályú egységes típusú középiskolát léptet életbe. Az Orsz. Polgári Iskolai Tanáregyesűleti Közlöny novemberi számában Sághelyi L. ismerteti a németországi középfokú, gyakorlati irányú iskolázás szervezetét; különösen az ú. n. Mittelschulét (a polgári iskola), Magyar László: A nyolcosztályú népiskola és a polgári iskola viszonyának nagyon időszerű kérdését világítja meg. Schreyer Ágoston cikke: A polgári iskola gondolata oktatásügyünkben 1848 előtt. A Magyar Gyógypedagógia 1928. évi 7—10. számában Éltes Mátyás cikkén kívül (A főváros gyógypedagógiai intézetei) felemlítendő Vas István érdekes fejtegetése: „A rózsa van szép.“ (Hibás kifejezés lélektani ellenőrzése) címmel. A Magyar Szemle októberi száma az utódállamok fennállásának tízéves fordulójára az elszakított magyarság politikai, iskolai és közművelődési állapotairól ír, Kiemelendők a következő cikkek: A magyarság jogviszonyai Csehszlovákiában (Steier L.). Az erdélyi egyházak helyzete (Jancsó B.). Időközi és közművelődési állapotok Erdélyben (Barabás E.). A magyarság az S. H. S. királyságban (Berkes I.). Az elszakított nyugati részek (Traeger E.). Az elszakított ifjúság (Farkas Gy,). Sz. Ö. Külföldi lapszemle. Pädagogische Rundschau. Az V-ik évfolyamába lépő komoly pedagógiai szaklap októberi számát ismertetjük az alábbiakban. Német eredmények Amsterdamban címen Hans Ortmann az olimpiai német sikereket veszi vizsgálat alá. Büszkeség önti el a cikk íróját, hogy a hosszú évek óta először szereplő német sportolók olyan eredményt mutattak fel, amellyel a 45 küzdő nemzet közül a második helyet szerezték meg maguknak. 72 esetben voltak a németek az első hat között. Megállapítja a cikkíró, hogy olyan fenomének, mint a finn futóbajnok Nurmi vagy Arne Borg nem akadnak a németek között, de nem is egyéni, hanem közös győzelemre számítottak, ami sikerült is nekik. További szorgalmas tréninget köt a honfitársai szivére, mint amely egyedüli biztos záloga annak, hogy megmutassák a világnak,
