Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
396 mert a mai vallásfelekezeti harcokban igazán unikum ez, amit tulajdonképpen megemlíteni sem lett volna szabad. (Mezőtúr) Dr. Boross István. Juhász Andor: A világirodalom élettörténete. Budapest. Révai kiadás. 467. lap. Azzal kezdhetjük, hogy ehhez fogható könyv még nincsen irodalmunkban. A világirodalom fejlődését tárgyaló kisebb-nagyobb összefoglaló munkákban (pl. Ziegler—Benedek M.) nincsen hiány, de ez a munka egészen más, nem a világirodalom anyagát, hanem annak lelkét akarja adni, az irodalomtörténet ugyanis szerinte a szellem története és igy e könyv nem is a világirodalom élettörténete, hanem inkább annak pedagógiája, sőt mi több filozófiája akarna lenni! Aki persze eleve arra az álláspontra helyezkedik, hogy ez a törekvés a világirodalom egész anyagának a bírását involválja, ami egyetlen ember erejét felülhaladja, az mint lehetetlen vállalkozást vissza fogja utasítani. Kétségtelenül meg is látszik a fiatal szerzőn, hogy nem mindenütt egyformán otthonos és inkább a modern irodalomhoz közeledve lesz lépése biztosabbá. Aztán van benne a fiatalsággal járó forradalmiság, természetesen esztétikai tekintetben. Egészen új kategóriákat, új értékeléseket ad és ha olykor csóváljuk is a fejünket, be kell ismernünk azt is, hogy ítt-ott akadnak finom elemzések és újszerű megállapítások. Erősen szébjektív jellegénél fogva műve kézikönyvnek nem való, de gondolatébresztő indítást adó, sokszor az ellenmondást kihívó mű. Amint nem riad vissza a költészet kezdeteinek kielemzésétől, ép úgy vizsgálja a mai költői műfajok válságát, korunk szellemét és nekünk jólesően azt írja: „Azt hisszük, ismét a keresztyénség fogja átsegíteni a világot a holtponton. Mert ha a keresztyénség nem is olyan új ma, mint 2000 esztendővel ezelőtt volt, de azért ép oly töretlen, eszményei ép oly fenségesek, akár a középkor hajnalán“. A részletekbe e helyen nem mehetünk, de mint érdekesebb fejezeteket kiemeljük a következőket: a cinizmusról, a romanticizmus eredetéről, a reformáció szelleméről, Schillerről, akit a közfelfogástól eltérően a német romanticizmus tökéletes megtestesítésének tart, a norvég problématikáról, a magyar lélek jelentőségéről stb. Ismételjük, hogy az olvasó sokszor nem osztozhatík szerző nézeteiben, érthető az is, hogy ily hatalmas szintézisnél a merészebb általánosítások és kisebb felületességek elkerülhetetlenek, a bevezetésben érintett elmélethez is szó fér, egészben véve mégis érdekes tartalmával, eleven, elmés előadásával élvezetes olvasmány. A munka Ízléses kiállítása a Révay-céget dicséri. Ara mérsékelt. Szelényi Ödön. Pass László: Ne felejts el élni. Budapest, 1928. 145. lap. Szerző kiadása. Az emberi élet értékéről szól a szerző e munkájában nagy ügyszeretettel, sok lelkesedéssel és olvasottsággal. Minden élet kezdete a legnagyobb rejtély és a legmélységesebb
