Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 9. szám - Egyházi és iskolai hírek
371 emberies szempontokon felépülő javaslat a legtávolabbról sem veszélyeztetné a gyülekezet és az anyaszentegyház érdekeit. A régi törvény zordon szigorával azonban ismét belekerül törvénykönyvünkbe s lesz továbbra is sok keserűség forrásává. Ugyancsak az előkészítő bizottság javaslatának törvénybeiktatását várta a református tanári rend a birói fórum kérdésében. Fegyelmi ügyeinkben az iskolát, a tanári munkát, a tanári erények és bibák legjobb ismerője s igy legilletékesebb bírája, az iskola munkása, a tanár, csak nagyon kivételes esetben, biráskodhatik: az egyházi bíróságokban csak nagy kivételként foglal tanár is helyet. Ez elszomorító, a református tanárság számbeli és szellemi súlyával nem arányos helyzetnek némileg ellensúlyozását láttuk az előkészítő bizottság azon javaslatában, hogy a tanárok elsőfokú fegyelmi bírósága az egyházkerületi bíróság legyen. A zsinat másképen határozott. Határozata, vezették légyen a törvényhozókat bármily tiszteletreméltó jogi szempontok és elvek is, a magyar református tanárságban nem kelthet megnyugvást. A negyedik budapesti országos zsinat I. ülésszaka, az ezen hozott törvények, több törvényhozónak a református tanügyet és ennek munkásait illető nyilatkozatai elővigyázatra intenek, számbeli és szellemi súlyunkkal, munkánk egyházi és nemzeti jelentőségével nem arányos jogi helyzetünk pedig arra késztet, hogy panaszainkat a zsinat legközelebbi ülésszakán feltárjuk, az egyházalkotmányban bennünket megillető szerepkörre jogos igényeinket bejelentsük. Közgyűlésünk megbizza a központi igazgatóságot, hogy e jogos igények biztosítása céljából az I. t.-c.-re vonatkozólag régebbi memorandumaink felhasználásával tervezetet készítsen, e tervezetet rendkívüli választmányi gyűlésen történő letárgyalás után terjessze az Országos Zsinat elé, megbizza egyszersmind a Protestáns Tanügyi Szemle szerkesztőségét, hogy folyóiratunkban a magyar református tanárság egyházalkotmányjogi helyzetét, méltányos kívánságait tartsa nyilván, továbbá egyesületünk minden tagját, hogy e kérdésnek javunkra való megérlelését az egyházi sajtóban közleményeikkel segítsék elő. Tisza István gróf szomorú halálának 10-ik évfordulóját széles ez országban gyászünnepekkel ülték meg. A „Prot. Tanügyi Szemle“ sem mehet el részvétlenűl ez évforduló mellett, mert ha voltak is Tiszának politikai tekintetben tévedései, de fanatikus magyar érzését, nagyszerű emberi erényeit ma már senki sem vitathatja el tőle. Ma, 10 év távlatából, volt ellenfelei is máskép ítélik meg szereplését, mely két front elleni harcban őrlődött fel és így ő óriási tehetségéhez, sziklaerejü egyéniségéhez képest látszólag keveset alkothatott. De jelentőségét mutatja: hogy bárha nincs is még oly messze tőlünk, neve már is „eszmévé finomult", még pedig ha Kossuth a függetlenség, Deák a jogfolytonosság, úgy Tisza kétségkívül az integer Magyarország eszméjét képviseli 1 Ezzel Tisza belépett a nemzeti Pantheon nagy alakjai közé! . . . a bonyhádi ág. h. ev. reálgimnázium 35 éven át volt tanára és ebből 29 évig volt igazgatója, nyugalomba vonulásának 11-ík, áldásos életének 73-ík évéGyalog István
