Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 9. szám - Külföldi lapszemle

Magyar Tanítóképző 1928. évi szeptember számában Barcsai L. Scherer Sándor működését méltatja; Benkóczy E. pedig „A százéves egri tanítóképződről ír.

A jövő útjain julius—szeptemberi száma bejelenteti Ad. Ferriére magyarországi látogatását. Ezenkívül több, a III, tanügyi kongresszuson bemutatott előadást közöl: Frank A. „A tanulók egyénisége a nevelésben és tanításban." Arató Amália: „A módszer kérdése a középiskolai francia nyelvtanításban.“ Veresné Bruckner Paula: „Az ásványtan és vegytan tanítása a polgári leányiskolában.“ Az új nevelő műhelyéből c. rovatban kiemelendők: Elefánty S. „Alkotó tevékenység az első osztályos számtanitásnál" és Nemesné M. Mártának „Olvasás a cselekvő iskolában“ c. cikke (utóbbi részlet egy készülő munkából).

Magyar Művelődés augusztus—október számában Vujsz I. „A francia nyelvtanítás a középiskolában“ c. ír. Cikkében sürgeti a fonetikának bevitelét a nyelvtanításba és e célból megfelelő fonetikai laboratórium felállítását; fel lehet használni a fonográfot és a rádiót is ; az olvasmányokat illetőleg azt kívánja, hogy csak értékes és érdekfeszitő olvasmányok választassanak ki, melyeket gondosan lefordítunk magyarra. A fordítási gyakorlatok egyúttal anyagot szolgáltatnak az idegen nyelvi szerkesztések számára.

Tanítók Lapja 1928. évi október 15. és november 1. számában Törös Károly kemény birálat alá veti a ref. egyet, konvent által kiadott tantervet és utasítást. Megállapítja, hogy e tanterv 20—30 éves visszaesést jelent a valláspedagógiai felfogás szempontjából. Az anyag nagysága miatt nem jut idő az elmélyedésre, vallásos érzelmek felkeltésére, a többi tárgyakkal való összekapcsolásra. Pedig ez a fő, nem pedig a vizsgálatokon esetleg felmutatható külső eredmény. Legjobb volna, ha a tantervet az egyes egyházmegyék tanítósága és tanügyi bizottsága venné birálat alá ; ha pedig ez nem történhetnék meg, legalább a kiadandó tankönyvek enyhítsenek a lehetőség szerint a túlterhelésen. A november 1-i számában találjuk „a takarékossági nap“ alkalmából Molnár Jánosnak „szülői értekezletre" szánt e tárgyú ügyes előadását. Sz. O.

Külföldi lapszemle.

Neue Bahnen. 39 Jahrg. 1—3 Hefte. H. Wieckmann: A nevelés joga címen a XX. század kedvelt pedagógiai jelszavát: Vom Kinde aus (a gyermekből induljunk ki!) veszi erős kritika alá. A túlzók ellen fordul, akik már annyira mentek, hogy kérdésessé tették a nevelés jogosultságát. A gyermeket szembeállították az emberi kultúrával, mely a természetes fejlődést akadályozza. Ez a fölfogás téves, mert a fejlődést mindig két tényező határozza meg: a fejlődő és a környezet. Darwin elmélete is a környezethez való alkalmazkodáson épül fel. Tulajdon