Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 9. szám - Mohr Győző: A fascismus az olasz iskolában
332 „belépőjegyet az életbe“. . . Minden közpolgári család végső vágya, hogy gyermekének egyetemi végzettsége legyen, Ilyen módon támadt a nagy fölöslege a szellemi munkásoknak; a kínálat messze felülmúlja a keresletet. Csak egyet említsünk, a tanári pályázatokat a középiskola újjászervezése alkalmából, amikor 2316 állásra 10.622 pályázó tolongott. Erre csakugyan ráillik a „la piaga della disoccupazione intellettuale“ kifejezése. Az olasz egyetemek lassanként szakiskolákká váltak, ahol a tan- szabadság helyett a vizsgákra való készülés és még inkább az előkészítés folyt. Természetes, hogy olyan szabadságokkal felruházott egyetem, mint amilyen a híres, nevezetes bologna-i volt a középkorban, amely a tanárok és hallgatók szabadságszövetsége volt a tudomány jegyében és Bologna bölcs tanácsa igen érthető okokból mindenféle előjoggal ruházott fel, ma már nem képzelhető el. A Hohenstaufeni II. Frigyes-féle nápolyi egyetem az állam érdekeit szolgálta és ennek mintájára alakult többé-kevésbbé a sok olasz egyetem. A napoleon-í egyetemet jellemzi ennek a nagy központosító szellemnek az a törekvése, hogy a birodalom szervévé tegye: tisztán szakszerűségre készített elő, pontosan megszabott előirások szerint. Ennek ellentéte a teljes tanszabadságot hirdető Humboldt Vilmos féle porosz állami egyetem Berlinben, amely saját ügyeit illetőleg teljes ön- kormányzattal rendelkezett és rendelkezik. E két irányzat hosszasan vetélkedett egymással, amig a fascismus végre a teljes tanszabadság mellett foglalt állást és a szakelőkészités helyett a „libera rícerca“-t állította előtérbe az egyetemnek. Hogy a jelölt ezek után a egyetemre juthasson, felvételi (érettségi) vizsgát kell tennie, ahol szigorú bizottság arról kíván meggyőződést szerezni, vájjon megvan-e a jelöltben a szükséges hivatottság a felsőbb tanulmányok folytatására. Az egyetemi fokozatok és címek tisztára akadémikus jellegűek, nem jogosítanak semmiféle állami vagy magánhivatalra. Hogy valaki hivatásának a gyakorlására jogot szerezzen, annak előbb államvizsgáknak kell magát alávetnie : ezekhez azonban bizonyos egyetemi végzettségi fokok szükségesek. A mi egyetemeink alaprajza a berlini Humboldt-féle szerint igazodott, azért a fascizmus újítása nekünk nagyrészt nem új. Az olasz állam tiz teljes egyetemet tart fönn a saját költségén: Bologna, Cagliari, Genova, Napoli, Palermo, Padova, Pavia, Pisa, Róma, Torino városokban. Fentart hat műegyetemet: Bologna, Napoli, Padova, Palernó, Pisa és Rómában; három felsőbb tanítóképzőt: Róma, Firenze, Messinában; egy irodalmi fakultást a Cagliari-i egyetemen a tájszólás-irodalom kutatására és művelésére. Azonfelül nem teljes egyetemek működnek a következő városokban : Catania, Marerata, Messina, Modena, Parma, Sassari és Sienában ; egy államilag segélyzett műegyetem Milánóban, Torinóban, egy felsőbb hajósiskola Genovában és a felállítandó új egyetem Bariban. Egyetemféle intézetek működnek: Ferrara, Perugia, Cameríno és Urbinoban. Az utóbbiak olyanféle felsőbb iskolafajok, mint nálunk az eperjesi, egri vagy sárospataki akadémia.
