Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 9. szám - Mohr Győző: A fascismus az olasz iskolában
326 valami részletesebb programmot tűzött volna ki. Ez az első alig 150 főnyi fascista, vagyis egyesületi tag, csak a nemzet javát irta zászlójára programmúl elannyira, hogy maga Mussolini, mikor már mint miniszterelnök a „marcia su Roma" után tartotta az első parlamenti beszédét, kijelentette : „Nekünk nincsen programmunk, mi a mindennapi kérdéseket akarjuk megoldani és azt a jogot is föntartjuk magunknak, hogy tévedjünk!" Azóta már 9 év telt el, a fascismus szelleme átszivódott az egész olasz nemzet testén, rányomta bélyegét a törvényhozásra és egyre jobban kialakult a jellege. Ma már hirdetheti magáról a fascismus: hogy óriási társadalmi bálványokat döntött le. Ledöntötte a szám bálványát, mikor tiz lelkes fascists ifjú megjelent sok százfőre menő választó- gyűlésen és a sok száz fővel szemben, a maga akaratát juttatta győzelemre. Ledöntötte a tőke bálványát, amikor az anyag fölé helyezte a szellemet. Leszámolt a történelmi materialismussal, helyesebben a materialisz- tikus történelmi felfogással, mely a gyomron keresztül iparkodott minden történelmi mozdulatot megmagyarázni. Megengedi, hogy nagy befolyása van az emberiségre a megélhetés kérdésének, fontosak a gazdasági problémák, de a döntő befolyást mégis csak a szellemi és erkölcsi tényezők gyakorolják az emberiség fejlődésében. Megdöntötte a fascismus azt a determinisztikus tant, hogy a körülmények irányitják az embert, Mussolini filozófiája szerint, az emberi akarat teremti a körülményeket. Jelenleg a fascizmus már az alkotás időszakát éli, miután a rombolást és rendezést sikeresen elvégezte. Főbb alkotásai a következők: A társadalmi osztályokat összhangba hozta egymással, összehozta őket egy magasabb cél: a nemzet közös érdeke szolgálatában. Megszüntette a bérharcot, a sztrájkot azáltal, hogy a munka és töke ellentéteit egy új bírói szerv egyenlíti ki a magasabb nemzeti cél szolgálatában. Megállapította a munkás jogát, de szigorúan megszabta a munkás kötelességét is. Megszüntette a régi egoismust is, amennyiben a gazdasági erők a fascista államban elsősorban nem az egyén, hanem a nemzet érdekét szolgálják. Visszaállította a vallás tekintélyét a nemzet érdekében. Visszaadta a monarchikus gondolatnak a nemzetfentartó erejét. Adott három uj jelszót a régiek helyébe: fele'ősség, szervezet és fegyelem. Egész etikai rendszer rejlik ezekben. Végül nagyon sok nemzetfentartó törvényt hozott és ezek között a legfontosabbak azok, melyek hivatva vannak az olasz közoktatás szintjét emelni. A fascista közoktatásügy vezetőinek jelmondata Schelling jelszava : „A tudás arra képesít, hogy önállóan cselekedjünk!“ Hogy másra ne szoruljunk. „Faré da se!" A túdás tehát nem öncél, hanem valósággal politikum, mely végső elemzésben függetlenségre, szabadságra vezet az iskolán keresztül.
