Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
27 nak intézményszerű kísérletezését. A törvényszék meg is tiltotta a kényszerítést, mely az egyén jogaiba való beleavatkozást jelentene. Ma már ez a „Versuchschule“ is „Normalvolkschule." A kísérletezés azonban megy tovább, noha az a tanítói túlbuzgóság, mely a Gemeinschaft- schulék vakmerőségeihez vezetett, illő s szükséges korlátok közé került. Egyszerre nem tanácsosak, sőt veszedelmesek a nagy ugrások. Az idegen nyelvek ügyében nem jutott egységes megállapodásra a bizottság, mert az egyes országok kötötték magukat eddigi, igen különböző felfogásukhoz. A Deutsche Oberschule-t a bajorok most is teljesen visszautasították. Más országok kívánták egy kötelező nyelvvel s erre még akkor is el voltak szánva, ha érettségi bizonyítványaikat nem ismerik el általában a birodalomban. Ezért is szükséges a sok egyetem Németországban : könnyen dacol minden tartomány, mert van saját tartományi egyeteme, melyet a legnagyobb áldozatokkal igyekeznek fenntartani, sőt fejleszteni, Nemcsak a professorok versengenek közmondásosan, hanem az országok is. Nem tréfa, hogy e kettő a német szellemi fejlődésnek ősi biztosítéka. Ahol ez az önállóság megszűnt, pl. Göttinganál, ahol az angol uralkodó ház már csak emlékben él s a 1871. után Poroszországhoz csatolódott, vele az egyetem is lehanyattlott. Porosz- országnak a berlini egyetem a főgondja; Göttingára is áldoz ugyan, de speciális, történelmi jelentőségű, pl. orientalis szakjaitól eltekintve inkább a berlini egyetem áll ma már előtérben, a professorok is oda gravitálnak. Göttinga lépcső Berlin előtt. Én nem tudom nem jó volna-e nálunk is az egyetemeket, meg egyéb iskolákat jobban hozzákötni egy-egy vidék szivéhez. Azt hiszem a tiszta állami iskolákért keserves tandijat fog fizetni szegény nemzetünk.* A német birodalmi iskolaügyi bizottság harmadik része a két idegen nyelv bevezetését kívánta. Közvetitő indítvánnyal lépett fel Szászország, mely szerint a két nyelvű Oberschule főiskolára képesítsen, de az egy nyelvű nem. Ilyenformán azonban kútba esett volna az érettségi bizonyítványok kölcsönös elismerésének ügye, mert hogy fogadja el az egynyelvű iskola bizonyitványát egyenlő értékűnek egy olyan ország, ahol legalább két idegen nyelvet tanítanak?! Eredmények. A hosszas tárgyalások után az oktatás uj kereteire 1922. december 19-i kelettel, Berlinben az egyes országok végre megkötötték a szerződést. Itt még csak az Aufbauschulét ismerik el az országok kölcsönösen, Bajorország azt sem. Főgondolata: A népiskola legalább 7 osztálya után, ó évi tanfolyammal főiskolára képesítő érettségit ad az Aufbauschule. * Most hallunk éppen kultuszminiszterünk decentralizáló terveiről, a „kultur- tartományokról.“ Hozza isten!
