Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 8. szám - Hazai és külföldi irodalom
306 Az iskolák földrajztanitási terveit 20 oldalon közli ; de a könyv megírása óta már a középiskolák tanterve is megváltozott; szerencsére előnyösen. A földrajz nevelő feladatai közül kiemeli, hogy a földrajz erősít meg a szülőföld és a haza szeretetében. Találóan mutat rá arra a sajnálatos körülményre, hogy a külföldi fürdőhelyeket imádó, a külföld városainak szépségeiért, kultúrájáért, hangulatáért rajongó magyarban, ennek diákéveiben a földrajztanítás nem ápolta elég gondosan a szülőföld szeretetét. (Mennyi külföldet imádó tanárnak sem tanították elég gondosan hazánk földrajzát!) A tanmenet, a tanítás vázlata, a tanítási alak (közlés) fejezeteiben értékes, követendő utasításokat találunk. Rámutathatott volna arra is, mennyire hibásan és hiába tanítanak azok, akik az óra végén, csengetéskor jönnek tűzbe! Szerencse, hogy csak azok esnek ebbe a hibába, akik félkor mennek órára, A tanítás anyagánál hangsúlyozza, hogy a földrajztanítás alapja a honismeret, mely a legnehezebb tanítási anyag. A számokban kifejezett adatok felsorakoztatásában — nagyon helyesen — a mérséklet hive. — Az iparágaknál figyelmeztet a mezőtúri fazekasokra is. Kár, hogy nem szól a kormány érthetetlen közönyéről, mely mellett ezek a derék alföldi magyarok egészségükkel fizetnek rá mesterségükre, mert még mindig megengedik nekik a mérges ólomgelét használatát. Európa földrajzánál, a felületi formák tárgyalásánál megjegyzi, hogy itt részben teljesen új és nagyon nehéz gondolatmenetről van szó ; mégis megköveteli a középiskola II. osztályos tanulójától — mert ez most nálunk divat — az európai hegységek keletkezésének történetét is. Beszélni kell Európa réteges kőzeteinek háromszori ráncolódásáról; redőzésről, rögvetődésről, törésvonalról, stb.-ről. A végén az oktató bátorítására ezeket írja: „Egyszerű vázlat megmagyarázza az európai hegyszerkezet ezen alaptényeit, melyeket csupán az egyes területek tárgyalása után lehet egészen megérteni.“ Igen! De nem egy II, osztályos tanulónak, aki a geológiát csak a IV. osztályban fogja tanúlni! Aki ezeket kívánja egy II. osztályos tanulótól, az túllő a célon, különösen akkor, mikor a tanárok egy része csak az egyetem földrajztanárától — ásványtan és kőzettan nélkül — tanulta a geológiát. Alighanem ezek közé tartozik az érdemes szerző is, azért beszél (110. 1. Ausztrália. 21. 1.) középkorszakról (kor helyett) és kőszén&orról (korszak helyett). Ez olyan hiba egy vérbeli geológus szemében, mintha egy geográfusnak azt mondaná valaki, hogy a Földközi-tengernek öble: az Atlanti-óceán. A szabadban való tanításról, a kirándulásokról, a tanítás további segédeszközeiről: a képekről, termésgyűjteményről, földgömbről, domborművű térképekről, modellekről, térképről, rajzolásról, ezeknek igénybevételéről, illetőleg használatáról a józan mérséklet hangján adja meg minden túlzástól mentes, követésre méltó tanácsait, utasításait. Dr. Kubacska András. Dr. Hegyaljai Kiss Géza: Magyar szívvel német földön. Magyar Jövő r. t. könyvnyomdája. Miskolc. 1928.
