Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 8. szám - Dr. Schindler Gyula: A matura nehézségeinek megoldásához
295 A tanár egyéniségén igenis nagyon sok múlik, de nem minden esetben. A tanár egyéniségét pedig a legtöbbször sok körülmény korlátozza. A lakonikus véleménnyel nem szükséges foglalkozni. Itt csak érintettem a matúra nehézségeire vonatkozó különböző véleményeket anélkül, hogy azokat a cél szempontjából lényegeseknek tartanám. Ellenben tudjuk, hogy a matúrát megnehezítik a következők : 1. Hogy a növendék hét, esetleg nyolc és nagyobbrészt heterogén tárgyból vizsgázik. 2. E különböző tárgyakból való vizsgáztatásnál kevesebb a kivánalom az alaki kiképzés (gondolkozás) szempontjából, de annál nagyobb a tárgyismeret erőltetése. 3. A vizsga helyének, a környezetnek szokatlansága és az ismeretlen elnök. 4. A növendék félelme. A sok tárgyból való vizsgázást megkönnyitené, ha a növendéket úgy készítenék elő és elsősorban az volna a követelmény, hogy nem annyira a részletek tudásáról, mint inkább a biztos tájékozottságról, a tantárgynak megfelelő gondolkozás irányáról adjon tanúságot a növendék.* A legnagyobb nehézséget okozza a matúrán az az akadályozó érzelem, melynek neve: félelem. Minden pedagógus tudja, hogy a gondolkozásnak, igen sokszor a jó feleletnek akadályozója a félelem. A növendék félelmének, a félelem okainak megszűntetésére mégis a legkevesebb történik. A félelmet előidézi a szokatlan környezet, szokatlan jelenség és jelenségfolyamat, amely elé sodródik az ember. A maturandus nem a megszokott osztályában, nem a megszokott kérdezési és felelési módon számol be tudásáról; nem egy tanárjával, hanem egy testülettel áll szemben és a testület ünnepies módon jelenik meg. A szokatlan környezetet még félelmetesebbé fokozza az, hogy abban a főfő minisztériumtól kiküldött ismeretlen elnök ur a főbíráló, Tehát egész sorozata a félelem okainak. Nem említve még azt a magával hozott és egyre emésztő félelmet, hogy ott bizonyára olyat kérdeznek, amire nem tud majd megfelelni és ő mindent tudhat, de ha azt az egyet nem tudja: megbukik. Itt nem segít a testületnek a biztató szava, a növendék bizalma tanárával szemben. Nem segít az utolsó pillanatban a félelmesnek elképzelt elnök szives és bátorító beszéde sem. A félelmet már legkevesebb egy hónapja hordozza magában és az napról-napra nő, beídegződik és erősebb a szerényebb, szorgalmas növendéknél. Az ilyen növendék az utolsó hetekben, tanulásában éjt-napot eggyé tesz s ezért teljesen kimerült idegzettel jelenik meg a vizsgán. Az érettségin a legjelenToljesen helytelen és elhibázott a minden érettségin előforduló, meglepetés szorii kérdés : „Hol fekszik N. város?“ — Egész 8 éven keresztül felülről és alulról elítéltük a nomenklatúrát, a matúrán mégis az ily irányban ki nőm képzett növendéktől éppen erre vagyunk kiváncsiak. Helyes mathemntik'ii gondolkozás, történelmi összehasonlítás, követkoztotós stb. eredményesebb a nővén lók további tanulmányai szempontjából is, mint formulák és osemónyek értelmetlen elszajkózása.
