Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 7. szám - Megjegyzések
263 böztetni egy vallási és egy politikai oldalt, mondja az előadó. A vallási oldal abban áll, hogy a római katholikus ember vallásos buzgósággal ragaszkodik a papi rendhez és a pápa lelki föhatalmához. Ezt a magatartást a ref. keresztyéneknek lehet és kell szeretettel tolerálni. Politikai oldalról ellenben a kleríkálizmus és ultramontanizmus határozott veszedelme a nemzeti állam életének és fejlődésének, tehát ez ellen küzdeni kell politikai téren. A jezsuitizmus nem más, mint a tömény r. katholicizmus vallásban és politikában egyaránt a legmagasabb hatványon, a protestantizmus, különösen pedig a kálvinizmus ellen fordított éllel és heggyel; a keresztyénségnek jezsuita és kálvinista felfogása között mérhetetlen űr tátong. Ennélfogva a ref. keresztyén embernek tolerantiabeli kötelessége a jezsuitizmussal szemben megszűnik. A jezsuitizmussal szemben szakadatlanul, elszántan és éberen védekeznünk kell. A védekezés olykor ellentámadásba is átmehet, de mindig megmaradva a tiszta lelkiség síkjában. A védekezés legmélyebb erőforrása a saját református keresztyénségíink minél nagyobb elmélyítése. Fegyvere pedig a védekezésnek a tudományos, különösen történelmi kultúra, amelynek útján úgy egészen tudományos, mint népszerű kiadványok sorozatában meg kell bizonyítanunk az igazainkat, amelyeket onnan túlról tervszerűleg igyekeznek elhomályosítani. Sohasem volt időszerűbb ezeknek az igazságoknak hangoztatása, mint épen napjainkban. Fogadjuk meg az előadó felhivását: föl a védekezésre! Borsos Károly. 3. A Rendtartás egyik pontjához. „A tudomány sántán követi csak a meglevő ifjú tapasztalást,“ mondja Madách. Megcsinálták s használatba vétették az új Rendtartást, s a gyakorlat már is mernyi hiányosságát fedezte fel. Itt van például a 228. §. határozatlan volta. Ez azt mondja, hogy az évvégi összefoglaláson minden tanuló köteles megjelenni. Aki a vizsgálatot alapos ok nélkül csak egy tárgyból is elmulasztja, az arról az évről bizonyítványt nem kaphat s az osztályt ismételni tartozik. Ha betegség vagy más elháríthatatlan akadály miatt gátolva van a tanuló a megjelenésben vagy pedig a vizsgálatot ilyen okok miatt kénytelen megszakítani, az ilyen tanuló ügyében a tanári kar határoz s ha a felsőbb osztályba való lépése semmi tekintetben nem kétséges, bizonyítványát külön vizsgálat nélkül is kiállíthatja, gyenge előmenetel esetében pótló vizsgálatra utasítja (mely díjtalan a 232. §. szerint). A gyakorlatban a tanulók azt a trükköt szokták alkalmazni, hogy az összefoglaláson (vagy vizsgálaton) megjelennek s ha úgy sejtik, hogy több tárgyból állanak elégtelenre, akkor elmaradnak a további vizsgálattól s orvosi bizonyítvánnyal kényszerítik a tanári kart arra, hogy a szeptemberi pótlóviásgálatot engedje meg nekik. Pedig azok a 229. §. szerint ismétlőknek tekintetendők. Megtörténik az is, hogy a vizsgálaton meg sem jelennek. Az állami Rendtartás sokkal világosabb, határozottabb ebben a dologban. Nevezetesen megszabja, hogy ha az évvégi osztályozó értekezlet
