Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 7. szám - Dr. B. I.: A III. egyetemes tanügyi kongresszus középiskolai szakosztályának ülése

a jezsuita rend könnyebben, de ha mi akkor foglalkoztatjuk az ifjakat tanítással, amikor még nekik maguknak is tanulniok kell, ezzel zavarba hozzuk a kiválóbbakat is. Ezt csak a legkiválóbb anyaggal lehet elérni, ami ma kivihetetlen. Vannak olyan jelöltek is, akik hivatást éreznek magukban e pályára s e hivatásérzet sokszor pótolja a tehetség hiányát is. A tanárképzésnél, ha minden tárgynak külön előadója lenne, annak alacsonyabb nívójúnak kellene lenni, mint az egyetem, így a jelölt nem találná meg a magasabb kiképzés lehetőségét.

Méhes hozzászóló szerint tanárképzőnk csak papiroson van, ezt kellene képíteni, hogy a tudományos kiképzést és módszertani eljárást ő nyújtsa, az egyetem célja a tudományos búvárkodás és tudományos módszer. Múzeumi és könyvtári tisztviselők azonban ne tanítsanak ott, akik középiskolákban sohase működtek, a tanárképző tagjai csak középiskolában működő tanárok lehessenek.

Dr. Pap Károly debreceni egyet, tanár megvédi a tanárképzést az elhangzott vádakkal szemben, mert Debrecenben legalább más a helyzet. A 6 évi időt sokalja, vagy pedig számítsák be ezt a jelöltek szolgálati idejébe.

Kisparti hozzászólása után, aki reflektált az egyes kijelentésekre, a kongresszus elfogadta az ő javaslatait, de a Méhes-féle módosítással.

III. A leányközépiskolák fejlődésének irányai címen Bernolák Kálmán tartott előadást a leánykollégiumok mellett. Érveinek felsorakoztatása után határozati javaslatot tesz, mondja ki a kongresszus, hogy 1. Kívánatosnak tartja, hogy az állam és más iskolafenntartók is állítsanak fel leánykollégiumokat, 2. A nagymélt, VKM sürgősen adja ki az 1926. évi XXIV. t.-c. 31. §-ban említett rendeletet, amely megállapítja, hogy a leánykollégiumok elvégzése milyen köztisztviselői pályákra képesít, 3. A leánykollégiumi tanárnőjelöltek részére a női lélek sajátosságainak megfelelőleg külön tanárképző és gyakorló iskola állíttassák fel.

Borsos Károly mezőtúri ref. gimn. igazgató felszólalásában helytelennek tartaná, ha kongresszusunk vállalkoznék a leánykollégiumok propagálására, népszerűsítésére. Nem fogadja el tehát a határozati javaslat két első pontját, mert a leánykollégium, bár elgondolása in teória tetszetős, ép olyan életképtelen iskolatípus, mint volt a felsőleányiskola. Nem számol ez a típus az élet követelményeivel, a szülők és egész társadalmunk felfogásával, hiszen egészen bizonyos, hogy alig akad olyan szülő, aki hajlandó volna leánygyermekét 8 esztendeig iskoláztatni csak azért, hogy az u. n. általános műveltséget megszerezze s azután otthon maradjon a szülői háznál. A szülők legnagyobb része azért küldi leányait középiskolába, hogy megadja nekik a lehetőséget felsőbb tanulmányok végzésére, illetve kenyérkereső pályák elnyerésére. Az olyan iskolát, amelyik ezt a lehetőséget nem nyújtja, nem tartja egyenrangúnak azokkal, amelyek neki ezt biztosítják; azért hiábavaló a leánykollégiumnak minden ajánlgatása, a szülők és tanítók legnagyobb része sohasem fog azzal megbarátkozni, inkább választja a leánygimnáziumot és a leányliceumot. Leánykollégiumnak legfeljebb olyan városban van létjogosultsága, ahol másfajta leányközépiskola is van s így a szülők szabadon választhatnak a kollégium és másik közép-