Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 7. szám - Horváth Károly: A természetrajz nevelő értéke
*250 nevelhetjük: 1. gyakorlatilag; 2. elméletileg. Tudvalevő, hogy sok tanuló bizony hamar ellankad, nem kitartó. Azután vannak érdektelen, unalmas iskolai munkák, melyeket sokszor felületesen, lustán végeznek el a tanulók. Hivatkozzunk ilyenkor belátásukra, akaratukra, önuralmukra. Meg kell mutatnunk, hogy a legunalmasabb munka is szellemes és érdekes lehet, ha pontosan, kitartóan végezzük. így lassan a lelkiismeretes, jellemes munkálkodást meggyökerezett szokássá tehetjük. Amikor pl. a baktériumokról beszélünk, rámutathatunk arra, hogy ezek a kis parányi lények milyen óriási átalakulásokat, változásokat okozhatnak. Ha a takarékosság erényét akarjuk kiemelni, a hóvirágot, jácintot, tulipánt tárgyaljuk stb., amelyek azért hajthatnak ki olyan korán, mivel az előző évben földalatti szárukban elég tartaléktáplálékot halmoztak fel. Nagyon sok tanuló minden törvényben kerékkötőt lát, ezért, amikor csak lehet, megszegi azt. A természetrajz kapcsán sok ilyen törvénynek megmagyarázhatjuk az értelmét és így tiszteletet szerezhetünk a törvénynek, pl. az alkohol, dohányzás tilalmának. Arra is sokszor nyílik alkalmunk, hogy egészségtani törvényeket tárgyaljunk. Ezek kapcsán tiszteletet szerezhetünk az iskolai és házi tilalomnak. Pl. a maszlagról, vagy a nadragulyáról, stb. beszélünk. Miután a növénytani részét elintéztük, így folytathatjuk : Te, X. Y. kis testvérkéddel sétálsz. Testvérkéd éhes, játékos. Megpillantja a nadragulya fekete bogyóját és megakarja enni: Megengeded ? Tanuló: Megmondom, hogy ez a mérges nadragulya. T.: De mit csinálsz, ha nem hiszi el, hiszen még kicsi, nem érti, hogy az méreg, nincs hozzávaló esze? Tanuló: Elkergetem, nem engedem, hogy hozzányúljon. T.: De akkor hugocskád megharagszik rád, mert nem engedelmeskedel óhajának. Mikor érti majd meg, hogy megmentetted az életét? Tanuló: Majd ha nagy lesz. T.: Látjátok, ti is még fiatalok vagytok, sokszor nem tudhatjátok, mi a jó és a rossz, azért kényszerítenek benneteket szüléitek és tanitóítók, ha másként nem lehet, a jóra. Még sok ilyen példát találunk. Persze rögtön nem látjuk az eredményt ilyen eljárással sem, de azért jelentőséges az. Paulsen is azt tartja, hogy az olyan belátás, melyre a tanuló így jut, hasonlíthatatlanul többet ér, mint a sok „így hallottam", „úgy mondják". Ha az orvos pl. egy fiatalembert rá tud venni arra, hogy tekintettel az alkohol ártalmaira, attól tartózkodjék, miért ne lehetne az etikában is ilyen természetrajzi össszefüggések feltárásával befolyást gyakorolni a jellemre. Az erkölcsi nevelés főcélja tehát az legyen, hogy az ifjúban azt a szilárd meggyőződést ébresszük fel, hogy az erkölcsi tilalmak nem önkényes tilalmak, nem az önkény parancsai, hanem hogy mély értelmük van. Ezt száz és száz példán mutassuk be azzal, hogy az erkölcsi törvényeket, anélkül, hogy magunknak kárt ne okoznánk, épen úgy nem lehet megkerülni, mint a természet törvényeit. Ekkor a tanuló magától követi majd az erkölcs törvényeit s erejét, képességeit a jó szolgálatába állítja. Horváth Károly.
