Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 6. szám - Egyházi és iskolai hírek
240 mölcs tiszta helyre hulljon, ahonnan könnyen felszedheti, már akkor belenyúlt a természet rendjébe és tájalkotó tényezővé vált. Szakszerű fejtegetésében végigvezette hallgatóit Európa egyes területein s mindenütt kimutatta, hogy mennyire nyúlt bele az ember a természet rendjébe s végűi is bebizonyitotta, hogy az ember kultúrájának fejlődésével, előhaladásával mindjobban meg tudja változtatni a regió képét. Végül elméletét tömören egy képlettel fejezte be, amikor bebizonyított tételeit igy formulázta R — VN 4- H, azaz a regió egyenlő a természet erőinek a működése, vires naturales, plus homo, mégpedig az ember főleg kultúrája által. Mivel a természet erői meg vannak és működnek ma is, mivel ember is van e csonka hazában elég bőven, csak egy tényezőnek kell kifejlődve lenni, még pedig az emberi kultúrának, akkor a régió, a táj, a régi kedves Nagymagyarország újra talpra áll, Következő előadó Szohor Pál nyíregyházi főjegyző, nem a céhbelí tudósok sorából került ki, de olyan előadással gyönyörködtette hallgatóit, amilyet a Nyírségről, csak egy ott született és szíve szeretetével annak tanulmányozására magát elszánó intelligens ember adhat. Látszik, hogy jóval felül áll a dillettántizmuson. Mindent, amit a Nyírségről mondott, előbb komoly megfontolás tárgyává tette s így előadása, melyet első forrásból merített, a hallgatóságra kristálytiszta üdítő italként hatott. Előadása a Nyirség településével foglalkozott, ezzel kapcsolatban tudtuk meg azt is, hogy a Nyirség nevét nem a nyírfától kapta, hanem a nyírfa által is nagyon kedvelt „nyirkos", nedves talajról. Németh József tanár, tankönyviró, gondolatokban gazdag előadást tartott arról, hogy miként lehetne a földrajzot a nemzeti gondolat szolgálatába állitani. Teliér Gyula budapesti polg. iskolai igazgató dolgozatát egyik megbízott kollegája olvasta fel. Végül még Scharbert Ármin nyíregyházi tanár olvasta fel tanulmányát Nyíregyháza jelenlegi földrajzi előnyeiről és hátrányairól, amelyeket a békeszerződésnek köszönhet. Az előadásokat bankett követte, mely díszére vált Nyíregyházának. A földrajzi kirándulás szintén tanulságos volt. Ámde, ha az iskolában tanító tanár szemüvegén keresztül nézzük a gyűlés végső eredményét, be kell vallani, hogy sok szép értékes ajándéka mellett volna még kívánni valója az ilyen vándorgyűléssel kapcsolatban. Ez a gyűlés a társaság Didaktikai Szakosztálya cimet viseli s éppen a didaktikából nyújtottak legkevesebbet. Pedig éppen olyant szeretnénk hallani és kapni ilyen Didaktikai ülésen, ami könyvekben nem található, hanem például idősebb kollegák és vezető férfiak tapasztalata alapján hozna nekünk valami újat. Gondolok itt pl. egy mintatanításra, melynek keretében a nagyobb gyakorlattal rendelkezők szépen bemutatnák a fiatalabbak számára sok évi tapasztalatuk eredményét, amellyel igen sok csalódást, újra kezdést lehetne elkerülni az egyetemes nevelésügy és földrajzi szaktudomány előnyére. Szeghalom. Pásztor József. Kenessey Joséphine leányinternátusa és továbbképzője. Budapesten, a Rózsadomb alján (II. Keleti Károly-utca 9.) százados fákkal
