Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 6. szám - Egyházi és iskolai hírek
234 dégeit — mint a régi vár történetének egyik legalaposabb ismerője — a várkastélyba, a régi őstorony és termek megtekintésére. A hatalmas termetű, erős, izmos férfiúból még évtizedek Ígérete, alkotó munkája szólott; tegnap még tele volt nagyratörő irodalmi tervekkel, újabb meg újabb könyvészeti és irodalmi kutatások végzésének elgondolásával — s ma már tanszékén is, a könyvtárban is csak az üresen maradt hely meredez felénk és érezteti velünk nagy veszteségünket. Harsányi István (aki 1874-ben született Abaújszántón) a pataki főiskola neveltje volt, aki a Berlinben töltött külföldi tanúlmányi év és a Sátoraljaújhelyben végzett s. lelkészi évek után, miután közben a theol. m. tanári képesítést is megszerezte, 1903. év szeptember 1-én lett a sárospataki főgimnázium vallástanára. Ebben az állásában működött 1918-ig, amidőn apósa, Radácsi György utódja gyanánt, a theol. akadémián az ó-szövetségi tudományok nyilv, rendes tanárává választatott. Tanári állása mellett, már 1905-től fogva, a főiskolai könyvtár élére kerülve, itt tág tere nyilt az ő páratlan szorgalmának a munkálkodásra. Nemcsak rendezte a régi nagy könyvtár gazdag kézirattárát s 30.000 cédulából álló népdal-katalógust állított össze, melynek nincs párja az országban s amelyet a fővárosi írók és tudósok is nem egyszer megcsodáltak és felhasználtak, hanem hangyaszorgalommal s egyre mélyülő hozzáértéssel és szakavatottsággal egymás után hozta felszínre a régi könyvek és kéziratok halmazába temetett nagyértékű, eddig ismeretlen adatokat. E nemű irodalmi dolgozatai, adatközlései és tudományos értekezései csakhamar a fővárosi irók és tudósok figyelmét is magukra vonták s ennek eredményeként a különböző fővárosi irodalmi és tudományos társaságok egymás után vonták őt kebelükbe, tüntették ki a választmányi tagsággal, mint a M. írod. Történeti Társaság, M. Néprajzi Társaság, M. Prot. írod. Társaság s a M. Tud. Akadémia írod. Történeti Bizottsága. De ugyanennek a széleskörű irodalmi tájékozottságnak és szerencsés kutatói érzéknek lett az eredménye, hogy a Géniusz írod. R.-társaság 1921-ben Harsányi I. és Gulyás J. pataki tanárokat bízta meg Csokonai összes műveinek új, szakszerű kiadásával, aminek ők, rengeteg új anyag felszinre-hozatalával, az egész ország elismerése mellett feleltek meg. Ugyanők szállottak már 1913-ban a kuruc népköltészet drága kincseinek, a kuruc balladák hitelességének a védelmére s Riedl és Tolnai egyetemi tanárok érveit erősen meg- renditették. A Csokonai-kíadás sikere után egészen természetes volt, hogy a M. Tud. Akadémia I. osztálya Harsányit biz.ta meg Kazinczy levelezése kiadásának folytatólagos szerkesztésével s midőn rendkívüli gond és utánjárás után, temérdek új levéllel gazdagítva a kiadást, az új (XXII.) kötetet a f. év elején közrebocsátotta, annak megjelenését az egész irodalmi világ a legteljesebb örömmel és elismeréssel üdvözölte. Fönt említett művein kívül nevezetesebb irodalmi alkotásai: Az Apostolok cselekedeteiről írott könyv (1904), Malakiás próféta könyve (1918), A reformáció hatása a magyar közművelődésre (1913), A magyar biblia (1927), Miskolczi Csulyak István élete és munkái (1926), A sárospataki ref. főiskola metszetgyüjteménye (1911), A Rákóczi-könyvtár és katalógusa (1917); kiadta a Régi M. Könyvtár 30 kötete gyanánt
