Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
218 Az illető tanár igyekszik a legjobbat nyújtani. Ilyenkor a tanúlók is jobban figyelnek. Minthogy e kérdés csírája benn van a Rendtartásban s az összefoglalásokról szóló rendelet végén a miniszter hangsúlyozza azt, hogy a próbaösszefoglalásokra a rokon intézetek tanárai is meghívhatok, szerintem e tények meghatározzák a mintatanitások külső kereteit is. Mert nem helyes az, ha egy tanárnak olyan osztályban s olyan tárgyból kell mintatanitást tartani, ahol és amelyet nem tanít; esetleg a tárgy olyan részét választja, amelyről abban az osztályban sem azelőtt nem volt szó, sem azután nem lesz. A növendékeket nem ismeri. Az sem helyes, ha az illető tárgyat tanító szaktanár utasítása alapján tart egy másik szaktanár mintatanítást, mert akkor alkalmat nyújtunk a növendéknek az összehasonlításokra. Leghelyesebb, ha az illető szaktanár a maga osztályán a maga tárgyából, saját növendékeivel tart kollégái jelenlétében mintatanítást. A miniszteri rendelet végén az is ott van, hogy az ilyen bemutatásokat mindig megbeszélés kövesse. A „megbeszélés" szó már előfordul a Rendtartásban, még pedig a 34.-§. b) pontjában s általában a módszeres osztály-tanácskozmányt s más értekezleteket szintén lehet megbeszélésnek tekinteni. Ezeken a „több szem többet lát“ elve alapján a 34.-§. a) pontjában hangoztatott kollegiális jóindulat alkalmazásával el lehet mondani az észrevételeket s nincs kitéve a tanár pl. annak, hogy az egyiknél a kisebb hibát is kipécézik, a másiknál a súlyosabb hibát meg sem emlitik. így állván a dolgok, a Rendtartás e hiányának „megbeszélésére" már itt felhívjuk a figyelmet. Gulyás József. 2. A görögpótlóról. Ha a miniszter eddig is panaszkodott a görög nyelv tanításának kevés eredményéről, ezután még inkább fog panaszkodhatni, mert teljes osztályokban gyenge tehetségű s a nyelv iránt semmi hajlandósággal, sem kedvvel nem viseltető növendékekkel kell az előbbinél jobb eredményt elérnie a tanárnak. Célszerűbb lett volna meghagyni a görögpótlót abban a formában, hogy a görög helyett valamelyik modern nyelvet lehetett volna választani kinek-kinek tehetsége s hajlama szerint. Akkor a gyakorlati életre való nevelés követelményének, a szülök kívánságának, a gyermekek hajlamának is eleget tettünk volna s mindkét tanár (görög és görögpótló) megszabadult volna a felesleges tehertől s az eredmény is jobb lett volna. Gulyás József. Hazai és külföldi irodalom. Szigethy Lajos : Schiller költemények. Budapest, Studium 1927. Ara 3 pengő. Amikor Erődi főigazgató még jóval a háború előtti időkben amerikai tanulmányújáról visszatért, sok tapasztalata közül különösen egy ragadta meg a figyelmemet, hogy ott az emberek a villamoson
