Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Megjegyzések
165 A középiskolai tanárság minden idegszálával benne él a középiskolák súlyos bajainak krízisében. Abban a krízisben, amely egyrészről az államkormányok középiskola-ellenes törekvéseinek, másrészről, — nem kisebb mértékben, — a magyar református egyház testében jelentkező folyamatoknak eredőjeként jelentkezik. Ezért ködös tagadhatatlanul sok magyar református középiskola jövendője. Ezért nem tudjuk, hogy vájjon birjuk-e biztosítani középiskoláink részére a magyar kulturális életben és a magyar református egyház kebelében azt a pozíciót, amit őseink kivívtak maguknak s amire hivatást is érzünk magunkban. Hiszen középiskoláink nagyobbik részének fejlődése máris megállóit, vagy legalább is nem bir lépést tartani az uj élet iramával, mert minden energiája felőrlődik a puszta vegetálásért folytatott kegyetlen küzdelemben s az iskolák lelkét alkotó tanárkarok ideálizmusa kezd fásult egykedvűséggé halványodni az anyagi és szellemi téren folytatott örökös és meddő szélmalomharcban. Uj lendületre, uj impulzosokra, uj erőforrásokra, uj reményre lenne szükségünk! S ezek csak az uj egyházi törvények rendelkezéseinek intézményes biztosítékain sarjadhatnának ki. Igaz, hogy a törvény inkább csak a formai életet szabályozza, lelket és tartalmat a tantervnek, a tantervi utasításoknak és rendtartásnak kell adni. De mégis a törvény a fundamentum, csak ez adhatja meg a lehetőségeket. Ezért kívánatos a minél több oldalról jövő hozzászólás, ezért bátorkodom én is véleményemet nyilvánítani. A zsinatelőkészitő bizottság maga is hangsúlyozza, hogy a harmadik budapesti zsinat iskolaügyi bizottságának javaslatát legnagyobb részében ma is elfogadhatónak tartja s főképpen az uj állami törvényekhez való alkalmazás végett terjeszti elő módosító javaslatait. így természetes, kogy a legtöbb módosítás stiláris módosítást jelent, még pedig legtöbbször azt, hogy a gymnasium szó helyett középiskola teendő. Stiláris módosítás ugyan, de emellett a precizitást biztosítja az, hogy a 86. §. második sorában „az 1894. évi XXVII. törvénycikk alapján“ szavak helyett „a mindenkori érvényben levő országos törvény alapján"; a 98. §. második bekezdésében pedig „egyharmadát nem haladhatja meg" helyett „egyharmadát teszi" kerül, ami törvényesen biztosítja, hogy a tanárkar kellő módon képviseltetik az igazgató- tanácsban. Lényegbeli módositások a következők: A 75. §-ba bekerül, hogy a tanárok „általában velük szemhen (a tanulókkal szemben) s az intézet egész működésében belmissziói munkát tartoznak végezni." Ugyanebben a §-ban „feleségül csak protestáns nőt vehetnek el" helyett: „házasságot csak református lelkész előtt köthetnek ; gyermekeiket református egyházunk hitelveiben tartoznak nevelni. E kötelességük teljesítésében nem jöhetnek összeütközésbe az állami törvényeknek a gyermekek vallásos nevelésére vonatkozó rendelkezésével ; ugyanezért vegyes házasság esetén gyermekeiknek református vallásban való neveltetését biztosítani tartoznak s ez ellen való vétségük, valamint a gyermekek vallásos nevelését illető kötelesség elmulasztása fegyelmi vétséget képez," A 78. §. igy alakul: „Vallástanárokká oly egyének választhatók,
