Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Mohr Győző: Gondolatok a református tanárok nyári közgyülése körül
145 Átlagosan számítva tehát az olasz középiskolát végzett ifjú a magyarnál 640 órával több iskolai nemzeti nyelvi és irodalmi oktatásban részesül középiskolai pályafutása alatt. Körülbelül négy osztályt jelent ez. Azt hiszem ez eleget magyaráz, főleg, ha még a kisebb létszámot is figyelembe vesszük: 40 fő osztályonként. 1870-ben megcsinálják az Itália unita-t, az iskolát szolgálatába állítják a nemzeti gondolatnak és mire az első iskolások hagyományaikat átadják fiaiknak: ezekben megterem a fascismus. Ily gyorsan alig érlelt még politikai gyümölcsöt az iskola, mint Olaszországban ! Videant consules ! Mit csináltak Németországban a világháború előtt a középiskolákban a nemzeti nyelvvel? Szóljanak a németek maguk, egy részletkérdésről ugyan, de ez fontosságában fényt vet az egész rendszerre. Idézem Adolf Jensen u. Wilhelm Lamssus „Unser Schulaufsatz“ Hamburg 1910-ben megjelent müvét: „Wir können uns auf Zeugnisse in Ehren ergrauter Schulmänner zurückbeziehen, die mit Resignation konstatieren, das trotz riesenhafter Anstrengungen, trotz einer bis zum Raffinement fortgeschrittenen, alle Finessen besitzenden Aufsatzmethode die Abituriendenaufsätze einen bedenklichen Abstieg verraten gegen die vor 100 Jahren geschriebenen ... Wer wollte es leugnen, dass unsere deutsche Sprache in einen Sumpf geraten ist, dessen Ende nicht abzusehen ist?" Dr. O. Rommel, Der freie Aufsatz. Vortrag gehalten im Verein „Mittelschule“ am 11. Mai 1912-ben igy szól: „So ist es beinahe so weit gekommen, dass man den deutschen Aufsatz, der zur Klarheit des Schauens und Denkens erziehen sollte, als einen der grössten Schädiger unsers Erziehungslebens betrachten muss ! Hermann Büttner: Zur Grundlegung des Erziehungs und Unterrichtsbetriebes an unseren höheren Schulen. Marburg I. H. 1911-ben ezeket mondja: „Der durch die Schule des deutschen Aufsatzes hindurchgegangene Mensch wird, wenn er später wirklich etwas zu sagen hat, sich geradezu von den erworbenen Schulgewonheiten erst wieder frei machen müssen, erst im Gegensätze zu jener Erkenntnis durchdringen müssen, dass wer etwas schreiben will, nichts anders zu tun hat, als seinen Gedanken Ausdruck zu geben!“ Tehát itt is baj van a nemzeti tárgy körül és ennek nem legjelentéktelenebb oka a heti 26 óra a 9 osztályú középiskolában, amennyit a nemzeti nyelv és irodalom tanítására rendeltek a jelenben (1912.) érvényes „Lehrpläne u Lehraufgaben für die nöheren Schulen in Preussen.“ A jelzett 26 óra igy oszlott meg VI: 4 ; V : 3 ; unt. III: 2 ; ob. Ill: 2; unt. II : 3; ob. II: 3 ; unt. 1:3; ob. 1:3 — tehát eggyel több osztályban kettővel kevesebb nemzeti nyelvi óra mint nálunk! De a németek is tanultak a világháborúból! Rácz közli az 1924. évi porosz Neuordnungot ebben a gimnáziumnak heti 31, a reálgimnáziumnak 31, a reform reálgimnáziumnak 35, a főreáliskolának 37, Deutsche Ober- schulenak 44, a reformgimnázíumnak 37 órájában látják el a legnemzetibb tantárgyat. Sapienti sat!
