Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Trócsányi Dezső: Új magyar filozófia
13? bölcselőjének, bár az igazságtól ő nagyon messze jár ugyan, amikor azt mondja, hogy az igazság: célszerű tévedés." Vaihinger álláspontját szerzőnk ezzel nem épen szerencsésen jellemezte, mert Vaihinger ugyan beszél „termékeny tévedések“-ről (Goethe is azt vallotta, a tudósnak mernie kell tévedni is), beszél a fikcióknak, mint fogalmi képződményeknek a célszerűségéről, a fikciókról, mint „tudatosan hamis feltevések‘‘-ről, magyarázó elvekről, a megismerésről, mint biológiai funkcióról; s ez mind jobban jellemzi álláspontját, mint a „célszerű tévedés.“ Amit szerzőnk egyébként azon a helyen még Vaihíngerről mond, szintén nem teszi világosabbá a dolgot. Lehet, hogy Vaihinger könyve nem volt kezében, s az „Als ob“ filozófust csak másodkézből ismeri. Mert azt meg lehet állapítani, hogy Gerőcz szeret könyvekre hivatkozni, de meg lehet állapítani azt is, hogy azokat nem igen olvasta. A 152. oldalon pl. Girgensohn-ról ezt mondja: „Girgensohn megállapította (a maga valláspszichológiai kisérleteteiből), hogy a vallással nem lehet kísérletezni." Való igaz, hogy Girgensohn mondja ezt, de hozzáteszi azt is, hogy valláspszichológiailag lehet is, kell is kísérletezni; és akkor nem is a vallással, hanem vallásos emberekkel kísérletezünk, s a vallásos élmény természetéről bőséges adalékokat nyerünk. Szerzőnk különben igen sokszor idéz, de nagyon sokszor ott is hiányzik a lapszám, ami szintén a második kézből idézésre vall. A sok név között nehéz felismerni, kik lehetnek Gerőcz gondolkozásának igazi motiválói. Némi rokonságot mutat a modern gnoszti- kusokkal, Schmitt-e\, Madary-val, valójában azonban a sok név között nem lehet eligazodni. Gondolattörmelékek innen-onnan. Thales-tö\ B. Russell-ig, körbenforgó gondolatláncban, verejtékes, vánszorgó, taposó malomban. Szerző úgy látszik Platonhoz érzi magát legközelebb, akiről egy helyen azt mondja: „Ha Platónnál nem is vagyunk mindenben egy véleményen, de el kell ismernünk, hogy őelőtte jelenik meg először a filozófiai gondolkozás ; — filozofálni annyit jelent, mint plátónizálni (,,idea"-lizálni), ,,hitdogma"-tizálni“ (98. o.). Ebből az idézetből egyúttal Gerőcz ismerettani alaptételét is megismerjük, ez az alaptétel azt mondja, a megismerés nem egyéb, mint hit. „A biztos tudás az ember számára nem adatott" (29. o.), hogy 2X2 = 4, ezt sem tudjuk, csak hisszük. Ez a szkeptikus álláspont annál inkább feltűnő, mert a skolasztikus filozófia tételét: conformitas inter intellectum el rém Gerőcz is elfogadja, bár léggé helytelenül, igy fogalmazza: „tapasztalás által azért vagyunk képesek megismerni jelenségeket, mert mi magunk, illetve értelmünk, eszméletünk hasonló a tapasztalás tárgyához. Eszméletünkben találkozik az anyag és szellem coincidenciája által a tér és idő ..." Az
