Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Mitrovics Gyula: Pestalozzi
35 Pestalozzi halhatatlanságának forrása épen az, hogy élő valósággá tette Luther krisztusi pedagógiáját! Nemcsak hogy magához engedte a kisdedeket, hanem közéjük ment; nemcsak hogy meglátta a szegénységet, hanem közéjük ereszkedett. Nemcsak hirdette ő ezeket az elveket, hanem élte, megvalósította és példákat teremtett. Ezen a fonalon fűződik be az ő alakja az emberi fejlődés nagy úttörőinek sorába. Hajlékot teremt a világtörténelmi események forgatagában szétszórt szerencsétleneknek, s összegyűjti maga körül a legtudatlanabb gyermekeket. És nem az ótestamentomi korbáccsal, hanem simogató kezével és a maga gyermeteg leikével enyhíti az ő vadságukat és szenvedésüket. Jellemző reá, hogy szemben Rousseauval, ki az apát, ő az anyát tartja a legjobb nevelőnek; az anyát, kiben a szeretet és alkalmazkodás a legkifejlettebb erény. De közte és Rouseau között van más különbség is. Sajátságos, hogy a forradalom egyik előkészítő szelleme, az ermenonvillei bölcs, az egész világot két táborra osztotta volna: nevelőkre és növendékekre. Ez az arisztokratikus nevelés ideálja, mert csak az élet egyéb gondjaitól megóvott emberek tehetik az élet egyetlen feladatává gyermekeiknek nevelését. Pestalozzi demokratizálja a nevelést; keresve a tömeges nevelés lehetőségeit, a kultur-demokrácia úttörői közé kerül. Napoleon unottan hallgatja pedagógiai ábrándjait. Még az ő zsenije sem ismeri fel, hogy a Mester, ki előtte áll, egyike a forradalmi idők legnagyobb szellemeinek, mert a hóditó hadseregek nyomába azt viszi, ami nélkülözhetetlen kiegészítője a terjedő demokráciának, ami nélkül magát fenntartani nem is volna képes, de ami nélkül bálványai alatt sem tudná tartani az oszlopokat: azt, ami közös és egyetemes kincse és joga az egész emberiségnek, fent és lent egyaránt: a műveltséget, a tömegmüveltséget, emberi jogoknak forrását és alapjait. Műveltség nélkül öngyilkos fegyver a jog; kultúra nélkül emberiség átka a demokrácia. Pestalozzi kulturdemokráciával kívánta megalapozni, és ezzel megmenteni a diadalmas útra induló politikai demokráciát. És valóban, ha a kettő együtt halad, ennek a haladásnak útját talán kevesebb nyomor és kevesebb vér jelezte volna. Pestalozzi nem fut a feltalálás dicsősége után; ő csak nyugalmat, téglát és homokot kér, hogy építhessen. És mégis nagy felfedező ő, mert megtalál lappangó értékeket: a szív érzéseinek nagy embernevelő és megváltó hatalmát és alkalmaz fölfedezett és feledésbe ment igazságokat. így pl. hiába hirdették már eddig is a szószajkolás ellen a dolgok ismeretét; hiába építette rendszerét Comenius a szemlélésre: a forradalom újszerűségével hatott, mikor azt Pestalozzi meg is akarja csinálni! Gyakorolja a szemlélve tanítást a lélekrágó verbalizmus kiküszöbölésére és rendszerbe is foglalja. Mert hármas elve a számról, alakról és a beszédről voltaképen ennek rendszerbe foglalása. A szemlélet eredményeit a vonalak és a dolgok mennyisége s végül a névadás örökíti meg, teszi világossá s adja át a jövő nemzedéknek. Uj fölfedezésszámba megy azonban, amit a nevelés és az emberi
