Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Rácz Lajos: Comenius és Apáczai
31 Kvaesala szövegének megrontása, értelmének kiforgatása. így a 170. lapon a következő sorokat írja: „Munkáit különben Comenius javarészt nem maga irta, nem is ő szerkesztette; még a Didactica magnát sem, pedig nevének halhatatlansága ehhez fűződik: „An der Didactica Magna arbeiteten die beiden Gelehrten Hartlieb und Kinner mit dem grössten Kraftaufwand“ (Dr. I. Kvaesala: J. A. Comenius, 305 lap.). Határozott állítás ugyebár, mely alkalmas arra, hogy Comenius őszinteségébe vetett hitünket megrendítse? s az utóbbi két német sor, szószerinti idézet ugyebár Kvaesala nagy Comenius-életrajzából? Ámde, ha Kvaesala müvének idézett lapját megtekintjük, ott korántsem találjuk az idézett német mondatot. Mint tudjuk, Comenius a Didactica Magnát 1628 ban irta cseh nyelven és 1638 ban lefordította latin nyelvre, itt ott egészen átalakítva a szöveget. Ám Kvaesala könyvében a 304—305. lapon az 1647—1648. év eseményeiről van szó, amikor a Didactica magna már régen kidolgozva készen volt. Hartlieb és Kinner működéséről mondja Kvaesala a 305. lapon: „Die beiden Gelehrten arbeiteten mit dem grössten Kraftaufwande: Kinner allerdings nicht ... an den Comenianischen Schriften,1 sondern an seiner Didactic“, — magyarul: „A két tudós a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozott; Kinner ugyan nem a Comeniusi müveken, hanem a maga Didacticáján.* Tisztelettel kérdek minden elfogulatlan gondoíkozásu férfiút: hasonlítsa össze a Neményi négy sorát a Kvaesala három sorával és mondja meg, híven idézi-e az előbbi az utóbbi szavait. Nem teljes megmásitása-e az a Kvaesala szövegének, ha Neményi a két férfiút a Comenius Didactica Magnáján dolgoztatja, holott Hartlieb Angolországban egészen másnemű munkát végzett, Kinner pedig a maga Didacticáján dolgozott, amiről pár sorral fentebb két Ízben is említést tesz, azt mondván többek között, hogy: csak Isten tudja, vájjon be fogja-e azt fejezhetni. Neményi ezt az elferdített szöveget arra használja, hogy ennek révén Comeniust a tankönyvek Üzemszerű gyártásával vádolja, aki egész sereg tankönyviróval dolgoztatott a könyvein. E súlyos vád igazolására felhozott bizonyítékai és idézetei hasonló jellegűek és értékűek. így a 171. lap tetején, tehát 10—11 sorral az előbbi rontott szövegű idézet után ezt Írja: „Kinner a Janua kidolgozásában is két évig volt Cemeniusnak munkatársa.“ Megint a tájékozatlanok félrevezetésére szolgáló, tehát alapjában véve nem hű idézet. Comenius ugyanis, mint tudjuk, 1631-ben adta ki a Januát, ellenben Kinner a 40 es években volt neki munkatársa; igy tehát Kinner nem a magyar közönség előtt ismert, magyarra is átdolgozott Jankának volt két évig a munkatársa, hanem a Svédország számára 1648—50 ben Elbingben a Janua alapján és szellemében készített egyes osztálykönyvek kidolgozásában segített mesterének, ami pedig lényegesen különböző dolog. Kvaesala nagyobbik müvéből idézi Neményi a következő mondatot: „Ihn (Kinner) berief Comenius, um ihm die Schriften über die Reform der Schulen und den Unterricht der Spachen ausarbeiten zu helfen.“ (297. 1.). En ezt a mondatot nem találtam a nevezett helyen,
