Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Mohr Győző: Szemelvények fogalmazástanomból
27 Bonyolító vázlat. Az első kettőnek együttes alkalmazásából ered. A logika vázolásból különösen az oksági bonyolódik időrenddel, — térrel és eredményesek a szerkezetek határtalan számú változatai. A beszámolási vázlatok meggyőznek erről; nyomatékosan utalandó azok szerkezeti (belső forma) pontjára. A bonyolított vázlatok általában két félék lehetnek: a) előretekintők (prospectiv) b) visszatekintők (retrospectiv). Előretekintő vázlatok. Egy adott helyzetből folyó következmények láncolatát tartják föl. Pl. a „Toldi'-ban Toldi Lőrincné és két fia helyzetéből indít ki az iró és vonja le a cselekvény folyamán a szükségszerű következményeket előre tekintve. A vázolásnak ez a fajtája leginkább a cselekvények irodalmi termékében jut szerephez. Visszatekintő vázlatok. Egy adott helyzetnek az okát, oksorozatát kutatja. Pl.: A „Tetemrehivás'-ban a gyilkost deríti ki az iró. Amint ebben a balladában is látható, az iró nem áll meg a gyilkos kiderítésénél, folytatja előretekintő szerkesztéssel a költői igazságszolgáltatásig. A szerkesztésnek ez a két iránya inkább csak az elméletben különül határozottan el egymástól, a gyakorlatban sokféleképpen összevegyül. Az időrend és okság bonyolítása előre és hátratekintő szerkesztéssel adja a bonyolított vázlat lényegét. Erre legjobb Útmutatásul a szépirodalmi remekek szerkezeti elemzése, vázolása szolgál a bonyolított (combinált) vázlatokhoz. Eme vázlatok gondos kidolgozása és gyűjtése (szabad levelek) a fogalmazás eredményes tanításának, a szerkezet mélyebb megismerésének elengedhetetlen feltétele. Itt kell tudatossá válnia annak a széptani ténynek, hogy szép részletet műkedvelő is nyújthat, de szervesen összefüggő egészet csak művész. Ebben rejlik az alkotás legmélyebb értelme, igy tanuljuk ezt a világegyetem szerkezetéből, mely mindig újabb és újabb okszerű kapcsolatot tár fel az ámuló kutató előtt. A fogalmazástanitás határát jelzi a bonyolított vázlatok megismertetése, azontúl már az irodalom kezdődik az egyéniség teljes érvényesülésével és felelősségével. A tanító helyébe a bíráló lép. (V. 2.) A tételek és vázlatok iskolák és osztályok szerint. A) Elemi iskolák. Tétel tekintetéhen általános elv: haladjunk a szabadtételen át a kötött tételre! Azonban a szabadtétel szerepeljen azontúl is a tanítás minden fokán. A beszámolási vázlatokkal párhuzamosan gyakoroljuk élemények leírását. A vázlat a legegyszerűbb formájában használandó ezen a fokon, tehát: eleje, közepe és vége az esetnek. Minden rész uj bekezdéssel jelölendő. Felsőbb osztályokban időrendi vázlattal foglalkoztassuk a gyermekeket; természetesen sokáig-sokáig a vezetővel együtt fog csak sikerülni a helyes vázolás. Amint a meglátási képesség élesedik, oly mértékben fejlődik az időrendi vázolási ügyesség. Tanácsos együttes éleményeket vázolni; itt a vezetőnek alkalma nyílik gondosan ellenőrizni és összehasonlitani a növendékek egyéniségét a meglátásban és ha kiemeli is a legfontosabb mozzanatokat irányításul, a gyermekek
