Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Itéletek Schneller István életmunkájáról
195 liberális levegőjének megteremtésében nem kis része volt Schneller professzornak. — Arra, hogy tanításainak részleteire visszaemlékezzünk, melyekkel hallgatóságára oly vonzó hatást gyakorolt, most, midőn boldog diákéveink emléke egész emberöltő messzeségben lobog fel előttünk, nem vállalkozhatunk. De élénken emlékezhetünk, akik ekkor ott voltunk, miként toborzották szobánként a hallgatók egymást, hogy induljanak csapatosan Schneller előadásaira, hogyan vitatkoztak az úton hazamenet és otthon az ott hallottakon és hogy csak egy dolog volt mindég a vitán felül: a professzor iránt megnyilvánult nagyrabecsülés és ragaszkodás. Amit akkor a fiatalos lobbanékony kedély habozás nélkül megadott, meg kell hogy tegyen deresedő fejjel a higgadt mérlegelés is: talán senki nem tartozik annyival az érdemekben megőszült profeszszornak, mint a két protestáns egyháznak egyébként egymástól — sajnos — sokban eltávolodott két alkotó rendje, a papság és a tanárság, akiket egy hosszú munkáspályán szellemének java tudásával és lelke önzetlen hevűlésével odaadó példakép gyanánt vezetett az Úr szőlőjében való munkálkodásnak rögös, de nem dicstelen terére. Arra nem vagyunk feljogosítva, hogy a hivatalos egyház nevében hajtsuk meg az ősz professzor előtt az elismerés zászlóját, amiért annyi munkást nevelt a két egyház gyülekezetei és iskolái számára, de a magunk társadalmi egyesülésében egyrészt kötelességet vélünk teljesíteni, mikor az oktatásügy terén szerzett érdemek előtt megállunk és meghajlunk, lelkűnkben pedig boldogok vagyunk, ha kedves mesterünkkel nagy idő múlva ismét a régi tisztelettel és szeretettel szoríthatunk kezet. Debrecen. Szeremley Béla. ítéletek Schneller István életmunkájáról. „A mi korunkban, midőn a tanítás és nevelés hátrányára a személyek helyébe utasítások, tantervek stb. lépnek . . , Schneller elvi magaslaton álló magvas és személyi odaadással végzett tanári működéséből eredő, nemes pátosztól áthatott fejtegetései nagyon alkalmasak arra, hogy gondolkodóba ejtsék az oktatást gépiesen teljesítő tanférfiakat és azt az elvet állítsák a szemük elé, hogy az egész nevelői oktatás a gyermek egyéniségének tanulmányára legyen alapítva. Azonfelül a Schneller-féle elvek és tételek sok finom és megszívlelhető útbaigazítást nyújtanak arra nézve, hogy mikép létesíthető a harmónia az egyéniség és a társadalom követelései között ..." (A népoktatás enciklopédiája. III. kt. 1915.) „Az ev. pedagógiai elmélet Schnellerrel emelkedett legmagasabbra és hazafiúi szempontból nem fájlaljuk, hogy szélesebb munkakörbe való jutása által eszméi széles ez országban hatnak, alkotnak és gyarapitanak.