Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 7-8. szám - Hazai és külföldi irodalom
175 eddig igazán és egyedül a magyar lélek!! s ezt az ellenmondásokkal teljes könyvet magyar ifjúság részére írja, hogy Adyból tanulja meg az igaz magyarságot! — De térjünk vissza Földessyhez, aki Ady érthetetlenségét így magyarázza: Adyt magából Adyból lehet megismerni, vagyis ha valamely sorát vagy szakát nem értem, Ady összes müveiből meg kell keresnünk a vele megegyező helyeket, képeket, szimbólumokat, s így ami magában érthetetlen volt, érthetővé lesz; “ ezt az eljárását szemlélteti, hogy kell Adyt olvasni e cikkében oly módon, hogy egyetlen kis költeményének megértetésével húsz lapon keresztül foglalkozik ! Hogyan gyönyörködhetünk tehát a művészet termékeiben, ha egyetlen kis Ady vers megérthetéséhez szükséges képek, szimbólumok fölkeresésére évek kellenek s mégis Földessy s utána Makkai is (128.1.) azt állítja, hogy Ady költői beszéde a legcsodálatosabban egyszerű (132. lap, erősen tömörítő) akárcsak Petőfié! A csodálatos egyszerűségnek, tehát az átlátszó megérthetésnek ellene mond Földessy eljárása, aki 20 lapon magyaráz s egy-eg'y régebbi magyarázatát kénytelen volt megváltoztatni, Hatvani magyarázatát pedig helyreigazítania saját felfogása szerint. Melyiknek van igaza? Hol itt az egyszerűség? Eddig Ady érthetetlenségének megmagyarázására két módszert ismerünk, egyik Schöpliné s Bodoré, a másik Földessyé, a harmadik Makkaié. A 239. lapon igy ír: „Adynál első sorban az érzelmi belehelyezkedés a fontos, annál is inkább, mert szimbolikus képei többnyire kifejletlenek. A kép csak annyit jelez vagy érint, amennyi a szimbolizáláshoz szükséges, gyakran egyenesen homályba borítja a jelentést, hogy az érzelmi megértést mozdítsa elő." — Szimbólum a Stilisztikák szerint valamely gondolati főnévnek érzéki képe, arra használjuk, hogy e gondolati főnevet, fogalmat érzéki hasonlójában szemléltessük, érthetőbbé tegyük, ezzel ellentétben Makkai Adyra vonatkozólag azt állítja, hogy nála a kép, a szimbólum egyenesen homályba borítja a jelentést, hogy az érzelmi megértést mozdítsa elő, képtelen állítások : a szimbólum megérzékítésre s nem homályba borításra kell; érzelmi értelem nincs, de van értelmi érzelem, ez a pár sor tele van ellenmondással. A 282. lap így ír: Ady költészetének érthetőségét nehezíti az átmeneteket s associaciókat kiugró, erősen tömörítő, összevonó kirobbanása" „a kifejezendő állapotot egy-egy fölvillanó, szimbolikus jelzéssel, villámszerűén megvilágítva, rögtön az érzés, a lelki szituatío s az élmény kellős közepébe viszi. Pl. Hunyhat a máglya. Ezek a szomorú vadszemek nem néznek másra“. Csak a vers végén és csak utángondolással állapítható meg, hogy ez a máglya kedvesének szerelmi vágya volt, amelyen ő elégett". — Itt a szimbólum sem érthető, de hiányzik a villámszerű megvilágítás is, mert hisz a vers végén, csak utángondolással állapítható meg, hogy a máglya kedvese szerelmi vágyának volt a szimbóluma. Mindez 16— 24 éves ifjak részére íródott! Persze Ady érthetetlenségét csak érthetetlenségekkel lehet megmagyarázni! — De hát hogyan lehet Adynak ezen erősen tömörítő, kiugró, összevonó kirobbanását megérteni ? Itt a harmadik módszer. Ha sikerül Ady érzelmi szférájába belehelyezkedni s megérteni a megértés egyik fontos kulcsát, hogy az Ady költészete voltaképeni lényegében zene, amelynek egyéni ritmusában lelkének
