Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 7-8. szám - lic. Rácz Kálmán: A Református Középiskolai Missziói Tanács

166

e két külön csoportban dolgozó lélek tulajdonképeni munkatere: az egyetemi és az akadémiai ifjúság. Ki kellett s amennyiben még nem történt volna meg az egész vonalon, ki kell alakulnia annak a meggyőződésnek, hogy a középiskolai tanúló ifjúság evangelizálása a mi kötelességünk, a mienk, akik közöttük élünk, velők foglalkozunk s ezt a feladatot vállalnunk kell.

Ezt a már mindinkább erősödő meggyőződést kellő időben észrevették s egyúttal honorálták is mindkét diákmozgalom vezetői. Tették ezt azzal, hogy az Erő c. lap igazgatósága neve alatt f. é. január 17-én egy értekezletre hivták össze a vallástanárokat és hitoktatókat s ezen az értekezleten dr. Ravasz László püspök vezetése alatt megtárgyalták a sokfelé szétágazó, leginkább egyéni kezdeményezésekre épült evangéliumi tevékenységnek egységbe összefoglalását. Mintegy negyvenen, tehát számbelileg is elegendő súllyal fogadták meg a hívó szót s a dolgok lényegét érintő alapos megbeszélés után egy bizottságot választottak a középiskolai evangélizáló munka egységes irányítására és végzésére. Ez a bizottság kapta a Református Középiskolai Missziói Tanács nevet.

íme a megalakulás története. Aki figyelemmel átolvasta a fenti sorokat, láthatja, hogy a fejlődés eddig természetes, mesterkéltség és erőszakolás nélkül való. Ide kellett vezetni az útnak.

A szervező gyűlés a munka lényegét a következő alapelvekben tömörítette:

1. A szóban forgó munkatéren jelenleg hiányzó egységet nem magának a tanúló ifjúságnak egységes szervezete által kell biztosítani, ami több szempontból lehetetlenség is, hanem az ifjúság között dolgozóknak egységes irányítás alá foglalása által.

2. Ennek az egységes irányításnak érdekében nem szükséges egyesületbe tömöriteni a középiskolai belmisziói munkásokat, hanem elégséges egy általános bizalomnak örvendő központi testületet életre hívni. Ez a testület bizonyos időközönként önmagát egészíti ki s igy mindig módjában áll a közvélemény által elismert legkiválóbb középiskolai munkásokat bevenni tagjai közé. Ez természetszerűleg legnagyobb részben vallástanárokból áll, de súlyt kell helyezni a középiskolai munkatéren működő más belmissiói erők bevonására is.

3. A testületnek más összetételében is kifejezésre kell juttatnia, még inkább szem előtt kell tartania működésében azt, hogy nem más belmíssziói ifjúsági vagy egyházi mozgalmak előőrse a középiskolai mezőn, hanem egyetlen célja a református középiskolai ifjúságnak a református keresztyénség szellemében való lelki gondozása, mint önmagáért megoldandó feladat. Ez az elv nem azt jelenti, hogy a testületnek ne lehessenek tagjai egyéb mozgalmak szolgálatában álló egyének, henem ellenkezőleg azt jelenti, hogy minden olyan mozgalom, amely a középiskolai ifjúság érdeklődését is igénybe akarja venni, kapcsolódjék be a testületbe és helyezze a maga speciális törekvéseit az egységes irányítás alá.

4. A testület 15 tagból áll, hogy biztosítva legyen évenként többször is országos gyűléseinek a megtartása. A munkában azonban sok-