Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Soós József: A kálvinista tanárok és az egyház
10 súlyba került, egyszerűen nem választották meg a gimnázium részére presbyternek, beküldvén helyette egy másik, amahhoz a párthoz tartozó tanárt (csodálom, hogy elfogadta) s most a gimnázium igazgatója csak levélben érintkezhetik az egyháztanáccsal. így szakítjuk el az egyháztól az értékes erőket s ha nincs meg az illetőben az egyház iránti lelkesedés és erő, az egyház talán legértékesebb erőit pazarolja el, mikor nem ad nekik alkalmat, hogy erejüket kifejthessék.1 Ez az eset azután a mai választási rendszer mellett minden intézet egyházmegyei, kerületi képviseletével megtörténhetik, mikor a szabolcsi egyház presbyteriuma a kisújszállási vagy mezőtúri gimnázium képviselőjét választja s esetleg nem is az alkalmasabbat választja meg. • Ma rendesen az igazgatókat küldik be, mert a szavazás alkalmával közük az igazgató nevét, de ez az eljárási mód miben különbözik attól, hogy az illető hivatalból tagja-e a gyűlésnek vagy nem. Ez természetes is, mert elsősorban közvetlen az igazgatóságnak kell tudomást szerezni a gyűlésen történtekről s egy gimnázium 16 tagú tanártestülete nem olyan országos hirü tekintélyekből áll, hogy azok közül a távolabbi vidékek tárgyilagosan választhassanak. Még az egyházmegyei képviseltetésnél sem lehet ezt kívánni, különösen a nagy területű egyházmegyéknél s reméljük, hogy ezen az anomálián a legközelebbi zsinat változtatni is fog. Ez igazán tulhajtása a presbyteri rendszernek. A törvény meghozatala alkalmával azzal érveltek, hogy a mai presbyteri rendszer kizárja az érdekképviseleteket, pedig ez nem érdekképviselet, hanem helyes megoldási módja volna annak, hogy valamely intézmény, melynek képviseletét a törvény is elismeri, megfelelően képviseltessék. De tegyük fel, hogy érdekképviselet. Hát az nem érdekképviselet, hogy az egyházmegyei közgyűlésnek minden lelkész tagja választás nélkül, az nem érdekképviselet, hogy a kerületi közgyűlésnek minden esperes és egyházmegyei gondnok tagja választás nélkül ? Az egyenlő elbánás elve azt kívánja, hogy előjogok ne legyenek. A maiore discit arare minor. Mindenütt a demokratizmus felé törekszünk, a kálvinizmus pedig mindig azt vallotta, hogy hive a demokratának, lám az újonnan szervezett felsőház is bevette az érdekképviseleteket s mindenki helyesnek találta azt. Hogy eddig nem volt nálunk, az nem baj, a kálvinista egyház nem ragaszkodik görcsösen az elavult intézményekhez, hozzá tartozik a szelleméhez, hogy a korral haladjon, mert ha ezt nem teszi, akkor megtagadta önmagát. A változott viszonyokhoz képest át kell alakítani a presbyteriumokat. Ha az igazgatókon kívül, kiknek hivatalból kellene presby-1 „Hogy Kálvin, ha ma élne, mai tanügyünket és annak munkásait az idők változása okozta elvilágiasodások ellenére is ne igyekeznék egyháza javára, erősítésére felhasználni, azzal minél harmonikusabb és gyümölcsözőbb összhangzásba, minél szorosabb és szervesebb kapcsolatba hozni: ezt feltennünk Kálvinról, arról a Kálvinról, aki egyik fő-fő erősségéül hagyta örökbe minden időkre a fejlődés és tökéletesedés iránti kötelezettség érzését: valóban kegyeletsértés számba megy." (Szerémley B. Erőpazarlás 23. 1.)
