Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 6. szám - Mohr Győző: Próbatanítás magyar fogalmazásból a középiskola ötödik osztályában
127 valaki... talán Kliót, a történelem múzsáját említve .. nos? Senki sem jelentkezik. Szövegezze meg mindenki ezt a gondolatot naplójába. Rajta! (A tanár már eddig többször ismételtette szükség szerint a válaszokat, csiszoltatta, javította. Most többet olvastat fel.) A t a n á r: Olvasd föl szövegezésedet, Gyuri! stb. Gyuri: Klió hatalmas könyvében tizet lapozott 100 esztendős lapjai közül, hogy honfoglaló őseink tüzes paripái először száguldtak végig áldott rónáinkon, mikor Ármány üszköt vetett hazánkra, pusztító tűzesóvát! A tanár: Szövegedben van lendület és elképzelés. Jegyezzétek meg magatoknak, csak az tud szemléletesen írni, aki lelki szemeivel látja azt, amit leír. Próbáljon most mindenki valami idevágót elképzelni és azután lásson a szövegezéshez. Aki kész, jelentkezik, akár az első szövegezésből is, ha belső meglátást írt le. Gondosan szövegezzetek! (Jelentkezők felolvasnak, gondos javítgatás. Azután tovább.) A t a u á r: Ki volt az a költő, aki ezt a gondolatot már megszövegezte egyszer ? Nos ? Tavaly tanultad a költeményt, görög—római versmértékben van írva, akkor is kiemeltük tömör szövegezését . . . (Addig segít a tanár, míg rá nem jönnek.) Pista: Berzsenyi Dániel a .Magyarokhoz“ című költeményében így szövegezte meg ezt a gondolatot: „Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak . . .* A tanár: Miért oly találó ez a szöveg, Lóránd? Lóránd: Berzsenyi Dániel szövegezése azért oly találó, mert igen szemléletesen fejezi ki azt, hogy múltúnkat a harc és háború jellemzi. A tanár: Ezt a gondolatot folytatni fogjuk. Előbb azonban még azt kérdezem, a költőnek csak a gondolatra kellett ügyelnie a szövegezésnél, mint nektek az írásnál ? Bandi! Bandi: Berzsenyi Dánielnek nemcsak a gondolatra kellett ügyelnie a szövegezésnél, hanem a vers. mértékre is. A tanár: Kinek volt tehát nehezebb a feladata, Géza ! Géza: A költőnek. A tanár: Még egyszer, teljes mondattal. Géza: A költő feladata volt nehezebb, azért méltán csodálhatjuk művészetét. A tanár: Jól van Géza! nem szabad fukarkodni
