Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 6. szám - Borsos Károly: Kálvinista nevelés
Kálvinista nevelés. A kálvinista iskola célja igazi kálvinista emberek nevelése. Az igazi kálvinista ember a tudomány és Szentírás teljes fegyverzetébe öltözött hős, aki egyedül Isten dicsőségét szolgálja életre-halálra, rettenthetetlenül szembeszállva minden ellenséggel, minden akadállyal. A kálvinista egyháznak olyan iskolákra van tehát szüksége, ajnelyek ezt a nevelési ideált megvalósítani képesek. Ilyen iskoláktól nem szabad sajnálnia semmi áldozatot. De nem is szabad semmi körülmények között sem feladnia a törekvést, hogy ilyen iskolái legyenek. Vagy ilyen iskolái lesznek s akkor dönthetetlen erővel él, virul, fejlődik a lehetőség legszélső határáig; vagy nem lesznek s akkor maga az egyház is elsorvad, megsemmisül. Vagy megfelelő iskolákkal él, vagy sehogy. Tertium non datur. Igenis, ez így van. A kálvinista ideálnak megfelelő emberek nevelése megfelelő iskolák nélkül: lélektani lehetetlenség. Azt a különleges lelki fegyverzetet, amelyet az igazi kálvinista ember visel, csakis ennek a különleges fegyverzetnek előállítására céltudatosan berendezett iskola gondos nevelése adhatja meg. Ezt a feladatot sem templom, sem cserkészet, sem ifj. egyesület, sem semmiféle társadalmi szervezet nem végezheti el kellőképen, az iskola mellőzésével, az iskola helyett. Különösen azt a feladatot nem, amit a középfokú kálvinista iskolának kell végeznie. Az iskola a kálvinista egyháznak nemcsak veteményes kertje, hanem létfeltétele, nélkülözhetetlen életgyökere. Ha pedig ez így van, akkor a magyar kálvinista egyháznak mindent el kell követnie, hogy megfelelő számú és minőségű iskolái legyenek egyháztagjainak nevelésére. Ha erre anyagilag képtelen, igénybe kell vennie az állam hozzájárulását, fennálló törvényeink alapján. Az iskoláztatás állami feladat; a magyar államnak örülnie kell, ha e feladata teljesítését megosztja vele a magyar kálvinista egy-
