Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 4-5. szám - Borsos Károly: Megjegyzések

46 rámutatni, hogy egy-egy ilyen tudományos eredmény, gondolat, sokszor mily sok vizsgálódás, töprengés és fáradság eredménye. Mennyi lelkes ember szánta sokszor egész életét valamely tudományos kérdés meg­oldásának. Mennyi kitartás, küzdelem és sokszor mily mélységes tra­gikum van a tudományos kutatásban is. Nem fölösleges, ha felsőbb fokon az egyes szaktárgyakon belül megismertetjük tanítványainkat a tudományos kutatás főbb módszeres elveivel is. Az irodalomtörténeti összefoglalás alkalmával pedig szánjunk kissé több időt a magyar tudományos irodalom szemelvények útján való megismerésére is. Hogy csak néhány példát említsünk, a középkori gesta-irodalom, a magyar filológia kialakulása a XVI. században, Bél Mátyás széleskörű tudományos vizsgálatai, a két Bolyai küzdelmes pályája s a Magy. Tud. Akadémia százéves története nemcsak érdekes ismereteket nyúj­tanak, de nevelő hatással is vannak az ifjú lélek idealisztikus irány­ban való fejlődésére. Utolsó autonom tantervűnk (1886.) is ebben a szellemben intézkedik, mikor a következőket mondja: „A gimnáziumi oktatás főcélja ... a tudományos lelkületnek pedig a tudományok alaptörvényeinek pontos és lehetőleg minden oldalú ismerete s az idealizmus iránti lelkes szeretet és ragaszkodás képezik alkotó mozza­natait.“ (I. Szelényi Ö.: A magyar ev. isk. tört. 49. 1.) Ragaszkodjunk tehát nemes hagyományainkhoz. Luther erős hite s Melanchton tudományszeretete így világít majd rá a mai magyar kultúra útjaira is. 8 az a fény, mely Wittenbergből kiindult, így találkozik majd azzal a világító fáklyával, mely Nagycenkről kelve útjára, épen a Magy. Tud. Akadémia megalapításakor lobogott fel legelőször. bosonczi Zoltán. megjegyzések. 1. Beszélő számok cím alatt a Lelkészegyesület 1926. évi 49. számában kimutatást olvasunk az állami középiskolák tankerületi fő­­igazgatóságainak, igazgatóinak és tanárainak felekezeti viszonyairól, az 1924—25. évről kiadott „Középiskolai tanárok névkönyve“ adatai alapján. E kimutatás szerint a reformátusok országos számarányukhoz képest meglepő kicsi számmal szerepelnek a főigazgatóságok, igaz­gatók és tanárok között. Az 1920. évi népszámlálás szerint ugyanis a reformátusok az összlakosság 21°/o át teszik s ime a főigazgatóságok 38 alkalmazottja közül csak 6°/o-a ref. vallású, t. i. mindössze 1 főigazgató és 1 Írnok, vagyis 2 személy; a 62 állami középiskolai igazgató közül mindössze 4 ref. vallású, vagyis 7°/o, holott 14 ref. igazgatónak kellene lenni számarány szerint; az állami igazgatókés tanárok összlétszáma 1168; ebből számarány szerint 245 ref. vallásúnak kellene lenni és van 178, vagyis 15°/o. A főigazgatóságok, igazgatók és tanárok együttes lét­

Next

/
Thumbnails
Contents