Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1919 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1919-01-26 / 4. szám

Hírek Szadáróí. Forradalom ? Híréből ismerjük, de közelről nem volt hozzá szerencsénk; nle'gszületéséhez nem jó talajnak találtatván a csöndes falu. Felülről gyorsszárnyakon jöttek az ellenvéd'ekezéshez szükséges rendeletek: „ga­rázdálkodók megfékezése, népőrség megszervezése" stb. Garázdálkodók nem voltak, népőrségre sem volt szük­ség. Hej, pedig desok kísértésnek vagyunk itt Pest tövé­ben kitéve. Megjelentek a bolsevista, szocialista legények is halászni a „hiszékeny4 - falusi lelkek közé. Hosszú póznára kötött papír-zsinegjüket vérmes és nagy len­dülettel suharítva belé a józanság csöndes vizébe. Az áldozatul szánt halacskák azonban ovatosak voltak —­egysem kapta be a horgot. Sőt a zsinegjükről leváló papír foszlány (le a vallással) alaposan széjjel ugrasz­totta Óket. „ Naponként sűrű kopogtatás ajtómon, érkeznek a szürkeruhás kedves íiúk, egyik-másik öleléssel, csókkal járul hozzám. Minden vasárnapunk egy-egy örömünnep. Ujab&ríál-újabb elveszetnek hitt hősünk háláját mutatva be a Mindenhatónak, szerencsés megszabadulása felett, reámutatván, hog; „aki Őbenne bízik, soha megnem cSalatkozik". — Bárcsak mind vissza térne, aki tőlem búcsút vett, akiket a templomból bocsátottam el, akkor mégcsak egysem hiányoznék — maradna el közülök. Esténként pedig népesedik kislakásom egyik része, szelíd- arcú leánykák, kék-belis legénykék jönnek, ők is beakarják bizonyítani szeretetteljes örömüket, a haza­tértekkel szemben. Jótékonycélú estélvre készülnek a katonák tiszteletére. Az erkölcsi siker mögött az anyagi sem maradt el, 1043 koronát jövedelmezett az estély. Tervünk szerént a pénz széjjel lett volna osztva a hősök között, de tiltakozó hangokat halottunk tőlük, hogy a begyűlt összeg csak szolgálja az egyház érdekét. Így azután egy szép keresztelő készlet rendeltetvén ezüstből, a begyűlt összegen. A kancsón ezen véséssel: Szada 1918. okt. 31. A medencén pedig: Isten dicsősségére, a világháborúból visszatért hősök hálájuk jeléül. Közben megérkeztek a drága adventi napok, a reggeli harang hívogató hangja nem csendült hiába, szép sorjába gyülekeznek a biblia magyapázat szavaira. A szerda esti vallásos estvéink tömve, asszonyok, leányok, férfiak hangja összecsendül. „Nem hagyjuk el a bibliát, Isten szent igéjét". Közben egyik, másik kato­nánk mondja el háborús élményeit szavaival is bizo­nyítva, hogy mily sokszor érezte az „Égivezér" közellétét. Nagy örömmel ünnepeltük a Szt. karácsonyt, temp­lomunk falai között látva azok közül többeket, kikért imánk oly sokszor szólt, ők is bemutatván hálájukat, még csak egy sem maradt el az Uriszent vacsorától. A karácsonyi adományozások összege : 820 korona. Az ó-évi perselypénz háromszorosa az előbbeni évinek. Az egész évben történő különféle címeken: (újtemp. orgona, Topánfalv. ref. sajtó, stb.) 7200 korona az ada­kozás. Az ünnepek elmultával a fiatalság zártkörű tánc­mulatságot rendezett, a mulatságot követő napon a ren­dezőség jött és bejelentvén, hogy minden szépen és rendbe ment véghez, a tiszta jövedelemből megmaradt 80 koronát átadta az egyh. céljaira. Hogv minden szépen megy végbe azt elvártam tőlük, de pénzre igazán nem számítottam. Így élünk mi. Híveim napközben munkálkodva, estre pedig behúzódva csendes hajlékukba a Szt. könyv mellé elővéve a Vasárnap, Téli Újság, no meg a Baráz­dát. Hittel, jóreménységgel nézünk a világesemények elé. Mátis Márton. Most, amikor oly sokfelől veszünk szomorú híreket, nagy örömmel közöltük ezt az értesítést, amely bizony­sága mellett, hogy a hűséges szeretetteljes, Önzetlen lelkipásztori munka az evangélium ereje által, milyen hatalom nagy erősségek és kísértések megerőtlenitésére. EGYHÁZ. A dunamelléki ref. egyházkerület a beállott nagy zavarok miatt nem tartotta meg őszi közgyűlését. A" fontosabb ügyek megbeszélése céljából a ker. elnökség az espereseket, gondnokokat és a jog-, gazdasági-, pénz­ügyi bizottság tagjait f. hó 16-ára együttes értekezletre liívta össze. Az értekezleten Petri Elek püspök, és Da­rányi Ignác fogondnok elnökölt. A vidékiek közül a rossz közlekedési viszonyok és a megszállás miatt csak Kevesen jöhettek el. Az ülés elején a püspök meleg, el­ismerő szavakkal üdvözölte a maga és az egész egyház­kerület nevében a fogon dnokunkat abból az alkalomból, hogv előtte v.aló napon töltötte be életének 70-ik esz­tendejét. Kiss Ödön püspöki titkár olvasta fel ezután Tóth Sándor bácsfeketehegyi lelkésznek, az alsóbaranva­bács-szlavóniai egyházmegye esperesének a jelenlevőket mélyen megindító levelét, amelyben beszámol arról a zaklatásról, amlyben a megszállásból kifolyólag neki is része volt. Dec. 5-én d. e., éppen mikor a templomba készült, megjelent a paplakban négy szerb katona egy tiszt vezetése mellett és kocsira ültetve, elvitték Topo­lyára az ottani szerb parancsnokhoz, aki udvariasan értésére adta, hogy azon püspöki rendelkeés továbbítása, miatt tartóztatta le, amelyet még nov. hó végén, tehát az újvidéki bekebelezési határozat előtt közölt a lelké­szekkel a katonai sorozás és bevonulás tárgyában. Ké­résére megengedték, hogy egy magyarul is beszélő szerb katona őrizete mellett vendéglőbe szállhasson. A sza­badkai parancsnoksággal telefonon lefolytatott tárgya­lás után másnap hazabocsátották. Az értekezlet mély együttérzéssel vette tudomásul a Szomorú értesítést és az esperesnek azt a Kényszerült bejelentését, hogy a. meg­szállás miatt nem teljesítheti esperé^i hivatalából ki­folyó kötelességeket. Az egyházi adminisztráció lehe­tősége céljából a kellő lépések megtörténtek. Ezzel kap­csolatban említjük, hogy az újvidéki nemzeti tanács be­kérte a püspöki hivataltól a megszállott területeken levő egyházaknak és lelkészefenek adott államsegélyekről szóló kimutatásokat költségvetés készítése céljából. Szo­morú kilátások! Az értekezleten megbeszélés tárgyát képezte az, hogy miként volna lehetséges az ottani lel­készek részére a kormány által a püspök kezéhez kiutalt segélyek szétosztása. Áz ügyész és vagyonkezelő, a theol. igazgató, az internátusi felügyelő tanár, a kerületi pénztárosok előterjesztéseinek meghallgatása után az ér­tekezlet abban állapodott meg. hogy a sürgős, halasz­tást nem tűrő ügyekre nézve, a szakreferensek előter­jesztései alapján, a kerületi elnökség rendelkezzék. A kerületi segél veket • i 11 etől eg a pénztárnok jelentette, hogy a::ok a lelkész és tanító özvegyek és' árvák, akik nem tagjai az országos nyugdíjintézetnek, már kézhez vet­ték a segélyeket, a többire nézve a hó végén (29-én) összeülő számszék fog intézkedni. Az ülés végén Kiss Zsigmond. Lukácsv Imre és a Felsőbaranyából jelenlevő Csikesz vSándor lelkész terjesztett elő figyelemmel hal­gátott jelentést a vidéki egyházi állapotokról és dr. Kováts István adott értesítést egyházunkat mélyen érintő ügyekről.

Next

/
Thumbnails
Contents