Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-17 / 45. szám

A protestáns ügy eh kormánybiztosává, mint lapunk mult számában már közöltük, dr. Kováts Istvánt nevezte ki a. kultuszminiszter, akinek következő feladatai vannak dr. Juhász Nagy Sándor államtitkár kijelentése szerint; „egyrészt a református ágostai hitvallású, evangélikus és unitárius egyházak egyetemének és ez egyházak lelkészeinek, tanárainak, tanítóinak jogos érdekeit a nagy átalakulással kapcsolatban megvédelmezni, másrészt az ezekben az egyházakban rejlő nagy erkölcsi erőket a békés állapotok megszilárdítása, a belső rend biztosítása és a felekezeti békesség megóvása érdekében érvényesíteni." A vallás- és közoktatásügyi minisztérium új ügybeosztása. , A vallás- és Közoktatásügyi minisztérium ügyosztályainak beosztása államtitkári felülvizsgálat szempontjából a következő: Dr. Juhász-Nagy Sándor politikai államtitkár revíziója alá tartoznak a protestáns, görög-keleti és általában a nem katholikus egyházak ügyeit intéző ügyosztályok, továbbá a közalapok jogi- és pénzügyeit, a főpapi javadalmak ügyeit és a közalapok gazdasági ügyeit intéző ügyosztályok. Dr. Neményi Imre államtitkár reviziója alá tartoznak a tanítóképzést, az állami elemi iskolák és óvódák szervezését, az állatni elemi iskolák és óvódák személyi és dologi ügyeit, a nem állami elemi iskolák ügyeit és tanfelügyelet ügyeit intéző ügyosztályok. Dr. Imre Sándor helyettes államtitkár reviziója alá tartoznak a középiskolák, a polgári ós felsőkereskedelmi iskolák ügyeit, továbbá a tanítók és tanárok nyugdíjügyeit intéző ügyosztályok ós az újonnan szervezendő reform-ügyosztály. Dr. Tóth Lajos helyettes államtitkár reviziója alá tartoznak a szépaiűvészetek, múzeumok s tudományos ós irodalmi intézetek és ismétlőikolák ügyeit, valamint a műszaki ügyeket intéző ügyosztályok. A katholikus. egyházi ügyek, amennyiben magasabb revíziót igényelnek, közvetlenül a miniszter elé terjesztetnek. Állásfoglalás. A pesti e. m. lelkészek és bpesti th, tanárok folyó hó 15-én értekezletre gyűltek össze Nagy Ferenc esperes meghívására. Az- értekezleten — amelyen negyvenen vettek részt — Petni Elek elnökölt. Hamar István theol. tanár előterjesztésére az alábbi határozati javaslatot fogadta el és vitte el testületileg a Nemzeti tanács elé, ahol azt Haypál Benő lelkész nyújtotta át, aki a köztársaság proklamálása alkalmával a ref. lelkészi karunkat is képviseli., „A pesti református egyházm. lelkészi és a dunamelléki református egyházkerület budapesti theologiai akadémiájának tanári kara, amaz ősi tradíciónál fogva, mely a .-magyar református egyházat, annak lelkészeit és tanárait = elválaszthatatlanul összekapcsolja á lelkiismereti és nemzeti szabadság, a felvilágosodás és a demokratikus haladás szent eszméivel; — s visszaemlékezve azokra :yz évszázados, nehéz harc okra, amelyekét é nemzet legjobbjainak oldalán meg kellett vívnia "éz eszmék " élein ség'eivei; s

- - visszaérni ékez vé' a'zökra ,az emésztő szenvedésekre, amelyeket hitéhez és nemzetéhez való hőségéért el kellett hordoznia: Budapesten, 1918. november hó 15-én megtartott értekezletéből, — nem köttetve meg az egyház legfőbb hivatalos vezetőinek semmiféle nyilatkozatai által. — teljes és bizonyos tudatában annak, hogy meggyőződésében az egész magyar református lelkészi és theol. tanári kar osztozik: hazafias lelkesedéssel üdvözli a szabaddá, függetlenné és demo-j kratikussá vált új Magyarországot és annak vezéreit; — nyíltan és őszintén kívánja ez új Magyarországnak a demokratikus, köztársasági ál lám formában leendő constituálását, — s teljes készséggel ajánlja fel összes szellemi és erkölcsi erőit a visszanyert szabadság vívmányainak megőrzésére,'— a nagy átalakulás megfontolt, békés keresztülvitelére, — a haza ősi határainak, nemzeti épségének és egységének védelmezésére. — s minden, a haza szellemi, erkölcsi, anyagi felvirágzását és boldogságát szolgáló hű és áldozatos munkálkodásra. Legyen Istennek oltalmazó kegyelme és minden áldása a szabaddá, demokratikussá vált új' Magyarországon; — nyugodjék meg ennek vezetőin a bölcseségnék és értelemnek, a tanácsnak és hatalomnak, az Ur ismeretének és félelmének Lelke: — egyesítse polgáréit a testvériségnek és a honszerelémnek szent érzése, hogy lehessen/ftj Magyarországunk népeinek szabad.' virágzó-és boldog országa." * Baptisták dicséreti. Megfordultak a Nemzeti Tanács előtt a baptista atyafiak is, csatlakozásukat jelentették és kívánták a teljes demokráciát, a teljes vallásszabadságot, az egyház és állam teljes, szétválását. Az újságok kiemelték a három kívánságot, amely ilyen összetételben vallásos testület részéről mostanában nem hangzott el. Különösen a harmadik kiabált, ha a polgári lapok nem is különböztették meg a két elsőtől szembeötlő betűkkel. A sorok között és mögött voltba ,,baptisták dicséreti". Ugy-e bár sejtjük, mit jelent ez a jövőre nézve? De rég is volt, mikor ez a programm a miénk volt. Szabad egyház, szabad államban! Baptista atyánkfiai átvették a mi régi programmnukat, amelynek megvalósulásáról most egymás közt halkan, súgva beszélünk, aggódva, mi lesz velünk? Elszoktunk mi a kálvinista aktivitástól. Valami fatalista bizalommal várunk: lesz, ahogy lesz. A baptisták nem félnek, demokratikus egyházszervezetük, egyházfegyelmük, adakozó készségük ezután is fenntartja őket. Eddig sem kaptak egy fillért sem az államtól, ezután sem kapnak. Nem törődve a«- történelmi ' egyházakkal, azok kulturális érdemeivel, teljes- szeparációt kívánnak. Könnyű nekik! Vájjon mi vezeti őket kívánságaik hangoztatásánál? Az ő napjuk fölkelőben. Az összeroskadó, fogyó ref. gyülekezetek romjain megjelenik majd az „atyafi", akit. nem lehet majd „karhatalommal" elvezettetni. Ha össze nem szedjük magunkat s igazán nem végezünk pásztori,munkát* bizony 50 év múlva mi leszünk a „szekta" s ők az „egyház", Készülődni nincs időnk, lázas tevékenységre van