Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-10 / 44. szám
é/Mbeft látták és igen gyakran a politikáját is fides im- embertípusnak egy ilyen Durchbrueh-ját, áttörését látftlicita álapján fogadták el. Mert nála nem a politikája, hatjuk meg, amikor azt kell észrevennünk, hogy a lelke ázérfzte az elvhfi híveket, hanem egyéniségének varázsa konstrukciójú kálvinistább volt, mint'az egyetemes gona politikusokat. Politikai jelentősége felett majd ítéletet dolkozása s erkölcsi erői, e tipikus kálvinista erkölcsi mond a történelem, de-emberi kefeszyén volta felett ne- erők akkor lettek volna igazán teljes 'lendülésükben, ha. künk kell'ítéletet mondani sub spécié -evangelli. tiszta kálvinista princípiumok hajthatták volna azokat S az álap. amelyből kiindulhatunk, itt talán az, igájukban, hogy az az ember, aki még ellenségei szerint sem hazu- 8 ki tudja, nem itt rejlik-e az ő élete tragikuma? • d ott'és ijem volt színlelő soha, bizonyára a legtisztább ér- Ki tudja, vájjon politikai énjében is nem volt-e meg va- * zéseit mutatta akkor is, mikor gondolkozásában istenfélő la,mi ebből a rejtett diszharmóniából, hogy t. i. nagyobb s a Mindenhatóban vakon bízó és református egyháza hazafi volt, kiint politikus, aminthogy mint kálvinista hű fiának mutatta, magát. keresztyén is nagyobb volt, mint theologus? A mi hitünk szerint Tisza emberi erényei egytől- Mert őserejű lelke telve volt a magyar férfi legszebb egyig a. legnagyszerűbb kálvinista erények voltak, erényeivel. Hazáját szerette úgy, mint kevesen. Király amint hogy ő, minden földi munkájától elvonatkoztatva volt hívei körében korona nélkül is. A magyar férfi -a kálvinista etika ritka szép incarnaliojának nevezhető. lélek legnemesebb erői tündököltek jellemében. Cézári Az Istenbe vetett feltétlen és. mélységes hit és bizalom, ' — "helyesebben keresztyén lovagi — egyénisége szinte páratlan kölelMség tudás ée •nmnkaszéretet, puritánság és nemzeti vezérnek és hősnek predesztinálta, de ezeket a szolgálatkészség^ & közért való egész önodatídás. az ál- nagyszerű erőket rabságba hajtotta és. szolgájává tette fala. megbecsültek iránt érzett végtelen hűség és szere- azonban egy olyan gondolkozás, amely a modern világiéi, nernés Családiasság, a feltétlen önfeláldozás és meg áramlatokkal megbarátkozni nem tudott s erejének és 'Mm alkuvás, amely élte tragédiájának utolsó felvonásá- főleg- szent meggyőződésének es igazságának tudatában bán a fegyvert eldobásra, kényszerítő gyáva felhívással mm ifi akart. El kellett neki buknia, mert egy olyan szemben való viselkedésében is kulminált: azután a. ret- korban született, mely a, cézári egyéniségeket s hősöket ténthetetlen és szívós harcos szellem- mindennel szemben, még akkor sem tűni, ha azok a genialitás és jeliemgázamit az ő értékelése bűnnek és veszi delemnek ismeft dagság legértékesebb drágaköveivel ékesített homlokkal fél . . . üiind-mind par exCellence akálvinista j'tlcnwi'I; jelennek is meg a fórumon s különösen akkor nem. .ha alapvonásai és fundamentális kövei. azok egy régi világ lovagi ideálját képviselik annak min-8 ha talán vannak oly vonások is. amelyek hiá- den Erényével és hilmjával egyaránt, nyozüi látszanak, mint pl. Kálvinnak vagy Cromwell- Említettük, hogy Tisza jobban élte a. kálvin izmust, n'ek. B'. thlén Gábornak' vagy Rákóczi Györgynek hib- l v [u i öntudatosan s prineipiurnában ismerte volna, szóliai kegyessége s alázatosan imádkozni tudó és melegebb- ví) l ] j^], kálvinista volt,'mint, amilyen theologus; és erre bek látszó lelke: ki tudja, hogy mindez nem látszat-e az an a lÓgiára majd egyszer a gyűlölet tüzének kialvása csupán? Ki tudja, hogy ezek az ő egy sziklából faragott „tán annyit legalább mindenki el fog ismerni, hogy ér-1 el kének külső keménysége alatt nem rejtőzik-e ott, mint késeit illetőleg periig százszor jobb magyar volt. mini hatalmas sziklatömbök mélyén nemes arany? politikus. Theologiai kérdésekben Tisza kevésszer nyilatko- Annyi bizonyos, hogv úgy járt itt, c világban, mint zótt, mért ezt a theologiai s általában mélyebb világné- ^ j^zi, hogy n e ki missziója van. A predeszti.ná-Mi problémák iránt érzéketlen magyar viszonyok nem <.jóhari hitt is a maga módja .•szerint,'sí isteni küldetésének is provokálták. Mert ha holland államférfi lett volna pl. tudata nemes méltósággal sugárzott k komor alakjáról s egyházának ilyen vezető fia. bizonyára köteteket fen- minden időben; - annyira, hogy erről az oldaláról sebeznének k'i"e térre tartozó nyilatkozatai és tanulmányai a hetetlen is volt s gúny tárgyává nem is tudta tenni soha valószínűleg sokkal mélyebben kényszerült volna theológiávál is foglalkozni, mint így tette. Általában az 'a Mi eaak azt fájlaljuk, hogy e hatalmas elme és jelbenyomásunk,- hogy sokkal inkább élte a kálvinizmus ym e lőtít nem. tárulhattak ki' soha teljes mélységükben szel lem ól;, mint theológiailag és tudatosan vallotta és { -.s szépségükben a kálvinizmus erői és fundamentális ismerte azt. Mert. theologiai kérdésekben a magyar mi- gondolatai s közéleti szereplése ^tiem engedte neg neki. lieu gyermeke volt:; s meggyőződésünk szerint a kálvi- ]1 0 gy egyházát oly egész lélekkel szolgálja, ahogy o azt uiz,mus egyes elvei csak sűrű ködön és homályon, vagy szerette volna. 'éltorzult formában jutottak el hozzá; szóval úgy, ahogy - Ez .a második - azonban kisebb baj lett volna, ha azok különösen az ő ifjúságában a magyar köztudatban 3 Í }1I0S me g . az mer t ez esetben Tisaa. működése sokéltek. De .valamint a tölgyerdő példányai, bár íftindauy- kai egészségeset)!) és mélyebb nyomokat hagyott volna rtyian tölgyek, nem egyforma erőben és méltóságban inu- a z egyházi s talán a nemzeti életben is, mint ahogy ténytatják be a. maguk szépségét, erejét, és hatalmát, hanem }e g . történt. így azonban, mert, nem láthatta, teljes nagycsak egyes rendkívüli példányokban ragyog fél a faj ' águkban és tisztaságukban a kálvinizmus erejét, minminden gazdagsága: Tiszában is a,' magyaf kálvinista dent leny.ügöz/i varázsa, és tekintélye pl. egyházunkban
