Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-22 / 37. szám

Nem akarok a jegyzőkönyvvel érdemileg foglalkozni, csak ezt a két adatot tartom szem előtt. Tudom, hogy a mi jegyzőkönyves egyházunkban bajos a kérdést érinteni anélkül, hagy egyéni hiúságot ne sértenénk; de — e szándéktól messze — mégis föl kell emelni szavunkat a könnyelmű papir- és pénztékozlás ellen. Akkor, amidőn nincs papírunk a Parochiális Könyvtár köteteinek, a Magyarázatos Bibliának, az Egyetemes Névtárnak kinyomására, akkor egy 26 íves jegyzőkönyvet látunk'^ amikor nincs pénzünk a 2—300 kor. évi alamizsnán tengődő régi özvegyeink, árváink segélyezésére, áldásos intézmények támogatására: akkor egy jegyzőkönyvre 13.000 koronát költünk! Ez bizony könnyelmű tékozlás. Nem állítom, hogy nincs szükség a jegyzőkönyvnek kinyomatására; de olyan formában, mint azt most gyakoroljuk, csakugyan nincs. A konventi jegyzőkönyvnek pl. fele, sőt kétharmada bátran elmaradhatott volna. Mi szükség van a bizottsági ülések jegyzőkönyveire, mikor határozati javaslataikat szószerint olvashatjuk a konventi jegyzőkönyvekben? Ezeknek elhagyása 6—7 ezer korona megtakarítással járt volna. Azonkívül elmaradhat a bírósági ítéletek indokolása, elég, ha a félnek kézbesítik. Elhagyhatók a segélyezések, a felebbezésekre hozott végzések indokolása, Mi hasznom van nekem abból, ha tudom, hogy valamelyik énekvezér 26 K-ás követelésében milyen határozatot hozott a nyugdíjintézeti végrehajtó bizottság? Az ilyen ügyek csak egyetlen embert érdekelnek. Meg kell küldeni neki a lekopogtatott végzést. Ezek mellőzése ismét 2—3000 K takarítást jelent. A fontos, általános érdekű ügyek kinyomatására bizo"nyosan elegendő lett volna 2—3000 K. A fennmaradó 10.000 K-val oh be sok jót lehetett volna tenni! De ez a múltra nézve már csak kegyes óhaj, jövőre azonban lehet hasznos tanúság az egész vonalon. A háborús állapotok kényszerítenek bennünket takarékosságra s ezt elsősorban ott kell kezdenünk, ahol legnagyobb volt a pazarlás. Eddig ha egy ügyet az egyházmegyén letárgyaltunk: az belekerült a "jegyzőkönyvbe; ha az ügy a kerületre ment, annak jegyzőkönyvében szószerint ismétlődött, sőt felebbezés útján még a konventi jegyzőkönyvben is olvastuk. Ezután a magán természetű ügy éknél elég lesz a számra hivatkozni s a végzést kimondani. A bizottsági ülések jegyzőkönyvei, szabályzat-tervezetek törlendők, pusztán a közérdekű határozatok, végzések, ítéletek nyomatandók le. Ha a régi jegyzőkönyveket lapozgatjuk, látjuk, hogy milyen szűkszavúak, de azért a lényeg mindenütt bennök van; a mi jegyzőkönyveink terjengnek s a ritka lében alig található meg a mag. A háború parancsoló szava azt mondja: Elég a papir-, pénz- és gondolattékozlásból; takarékoskodjunk! L. I. A vértesaljai egyházmegye közgyűlése. A vértesaljai egyházmegye szept. 10-én tartotta rendes évi közgyűlését Székesfehérvárott. A 37. dics. 1. versének eléneklése után Lévay Lajos esperes nemcsak a buzgóságával, de a korszerűségével is megejtő imádsággal nyitotta meg a gyűlést. A világi aljegyzőül választott dr. V. Balogh György eskütétele s képességeinek a krisztusi szolgálatra való felajánlása után általános figyeleiú között olvastatott fel az esperesi jelentés, melyben, mint hű képet adó tükörben, látszott az egyházmegye élete, a lelkek és gyülekezetek kereszthordozása és vergődése egyrészt, reménysége és áldozatos szolgálata másrészt. Majd az újonnan választott csabdii lelkész s több tanító választásának megerősítése után az áldott emlékezetű csabdii lelkészről, az ifjan elhalt Tóth Lászlóról tartott emlékbeszédet B. Szabó János, mint az elhunyt barátja. Y. Balogh Lajosnak az egyetemes adózási rendszer behozatala tárgyában benyújtott krisztusi szfellemű s ideális czélzatú javaslatát komoly megfontolás végett a zsinat figyelmébe ajánlja, míg a tolnai egyházmegyének a gyülekezetek helyzetrajza megírása tárgyában átküldött határozatát a mai körülmények között, mikor még a háborús viszonyok hatása nem ítélhető meg nyugodtan, nem honorálhatja a közgyűlés. Az úrvacsorai kérdések megszövegezése körül felmerült ismeretes kérdésben Kiss Dániel javaslatára fentartja a közgyűlés régebben hozott azon határozatát, mely szerint a liturgiái bizottság szövegezését kívánja felvenni a készítendő ágendás könyvbe. Az úrvacsorai külön kehely használatát imperativ rendelkezéssel minden egyházra nézve nem gondolja a közgyűlés rázkódtatás nélkül megvalósíthatónak, hanem suecessive kívánja életbe léptetni és pedig először a hygiénia iránt érzékenyebb városi gyülekezetekben. A Sajtóegyesületbe 200 koronával alapító tagul lép be az egyházmegye s annak támogatását gyülekezeteknek és egyeseknek megértő figyelmébe ajánlja, elrendelvén egyúttal a fontos czél propagálása és megvalósítása érdekében ádventben minden egyházban sajtóvasárnap tartását, Az egyházmegye nem barátkozik meg vele, de kényszerült beletörődéssel fogadja azt a- gondolatot, hogy belkörű lapját — a Vértesalját — az anyagi viszonyok mostohasága miatt beszüntesse, de hogy a kapcsolat meg ne szűnjék, örömmel teszi magáévá azt az eszmét, hogy ugyanezen a czímen egy, minél nagyobb körben terjesztendő emlékkönyvszerű füzet adassék ki évenként egyszer, melyben az esperesi jelentésen kívül az egyházi közvéleményt uraló eszmék, gyümölcsözésre való gondolatok is helyet találjanak. A szerkesztéssel Kiss Dániel és B. Szabó János bízatnak meg. A tanügyi bizottság javaslatára kimondja a közgyűlés, hogy a gazdasági ismeret tanításának a miniszteri rendeletben contemplált megvalósítása egy időre hatályon kívül helyeztessék. Az egyházak egy része 30, 40. 100%-os rendkívüli adót vet ki. Elfogadtatott azon indítvány, hogy a presbiterek az esperesi látogatás alkalmával a kötelesség-